Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Mádai Lajos: Semmelweis és a statisztikai tudomány (angol nyelvű közlemény)

21. Idézi: Regöly-Mérei, Gyula : Semmelweis és Markusovszky orvosi szemlélete. = Orv. Hetil. 1968. 1497. 22. Horváth, Róbert : The Scientific Study of Mortality in Hungary before the Mo­dern Statistical Era. = Population Studies. 1963. Vol. 17. No. 2. 147—197. 23. Tutzek, D. : Semmelweis tanának hatása a közegészségügyre. — Com. Hist. Artis Med. 1967. 43. 69 — 70. 24. VIII. Nemzetközi Közegészségügyi és Domográfiai Kongresszus Bp. 1894. 2. 25. Simonovits 1. c. p. 20—21. 26. Semmelweis 1. c. p. 486, Összefoglalás* A szerző dolgozatában azokat a kérdéseket tárgyalja, amelyek megvilágítják Sem­melweis statisztikai koncepcióját és módszereit, ezek aktív szerepét a gyermekágyi láz kórokának felfedezésében; továbbá a statisztika módszereinek a klinikai orvostudo­mányban való úttörő alkalmazásával foglalkozik és ennek hatásával az orvosi statisztika fejlődésére. Semmelweis kóroktani kutatásában messzemenően érvényesült a mennyiségi néző­pont, a statisztika módszereinek tudományos alkalmazása, a minőségi különbségek, az ok és okozati összefüggések feltárása. 1846-ban, Klein professzor klinikáján nagy ér­deklődéssel kezdte tanulmányozni a rendszeresített klinikai jelentéseket. Ennek során legelőször az 1841 — 1846 közötti évekre vonatkozóan dolgozta fel a szülési és halálo­zási esetek nyers adatait, majd kiszámította az anyai halálozási (letalítási) arányszámo­kat. E munkákat elvégezte all. sz. bábaképző klinikára vonatkozóan is, így összeha­sonlíthatóvá vált a két, egymásnak közvetlen szomszédságában álló klinikán a szülő­nők állapota. Az orvostörténeti művekben olyan gyakran idézett I. táblázat adatainak helyes értékelése volt az a döntő tényező, amely a kóroktani kutatás alapvető kérdései­nek tisztázásához vezető úton, a téves hipotézisek megcáfolásában Semmelweis első és rendkívül fontos tudományos felismerése volt. E táblázat alapján páratlan szorga­lommal igen széles körű adatgyűjtést, majd jól megtervezett adatfeldolgozást végzett. Semmelweis statisztikai módszerei közül elsősorban a hosszú időre visszatekinthető dinamikus sorok jelentőségét hangsúlyozza a szerző. E módszer tudománytörténeti szempontból is rendkívül jelentős. Semmelweis felismerte a statisztikai kutatás egyik alapvető követelményét, hogy a vizsgált jelenséget fejlődésében, összefüggésében, hosszú idő távlatában kell elemezni. Ezért fordított olyan nagy figyelmet az angol és az ír szülőkorházak közel száz éves idősorainak tanulmányozására. Hasonlóképpen a pá­rizsi szülőkórházak dinamikus sorait összehasonlította a bécsi szülészeti statisztika tendenciáival. Statisztikai koncepciójának tudományos értékét legpregnánsabban a vizsgált idősorok törvényszerűségeit feltáró csoportosítások bizonyítják. Kortársai közül számosan a gyermekágyi lázt a szezonális hullámzások miatt tekin­tették járványos betegségnek. Semmelweis aetiológiai elemzésében — a vitathatatlan tények alapján — kifejtette, hogy a nyári kedvezőbb halandóság a tanulmányi szünet­tel, a téli hónapokban a magasabb halandóság a szorgalmi időszakban nagyobb szám­ban végzett bonctani gyakorlatokkal, ezekből származó kontakt fertőzések gyakorisá­gával van összefüggésben, nem pedig az évszakok közvetlen hatásával. Semmelweis 1850-ben tért vissza Magyarországra. Jóllehet pesti működési idejéről csak szórványos statisztikai adatokat közöl az Aetiologiában, mégis ezek az adatok bizo­nyítják, hogy klinikai munkájában a statisztika orvosi lelkiismeretének ellenőre volt. * Az összefoglalást a szerkesztőség készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom