Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)
TANULMÁNYOK - Dörnyei Sándor—Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis hazai utóéletének első évtizede - II. Semmelweis közvetlen iskolája
A Maizner mellett működő Góth Manó 1870-ben harmadéves hallgatóként megnyerte a Pasquích-alapból díjazott egyetemi szülészeti pályázatot, melynek témája: „A. méhvérzésekről, tekintettel azon kórtani és szövettani elváltozásokra, melyek által előidéztetnek — kórodai észlelések alapján" (41), Kézmárszky a szülészeti klinika 1809—70, tanévi működéséről írt és tanulmányunk első részében tárgyalt beszámolójában írja: „Hálásan emlékezem meg azon hallgató urakról is, kik a megfigyelésben segítettek, névszerint Góth Manó úrról, ki betegségem alatt nehéz viszonyok közt szíveskedett helyettesíteni" (42), Góth Manó tehát már hallgató korában a pesti egyetemen is kitűnt társai közül a szülészet-nőgyógyászat terén. Már itt megismerhette Semmelweis tanait, hiszen Kézmárszky — az ő támogatásával elkészített — beszámolójában is elismerőleg méltatta Semmelweis felfedezését. Góth később is több cikkben érintette a gyermekágyi láz kérdését, s mindig a semmelweisi tanok értelmében foglalt állást, 1878-ban a kolozsvári egyetemen a szülészeti műtéttanból magántanár lett, majd 1893-ban megkapta a címzetes rendkívüli tanári címet is. 1895-ben fiatalon, 47 éves korában hunyt el, Maizner távozása után, az 1858—59. tanévtől kezdve Kreutzer Ferenc lett Semmelweis tanársegéde. Személyére vonatkozóan rendkívül kevés adattal rendelkezünk. 1859-ben az Orvosi Hetilapban, 1801-ben pedig a Gyógyászatban közölte a szülészeti klinika éves beszámolóját. Első jelentésében (43) elmondja: „A gyermekágyi láz csak szórványosan, úgynevezett járványosán nem mutatkozék ; oktob. január és július havakban egy sem, nov. febr. april és júniusban csak egy-egy; decemb. mártius és májusban kettő-kettő lön ezen kór áldozata Ő78 szülő nő közüL Minden vizsgálat előtt a kéznek chlorrali mosása szorgalmasan tétetett" A következő évben tovább csökkent a szülészeti klinikán a gyermekágyi lázban elhalálozott nők száma. 520 szülés mellett csak 5 nő halt meg gyermekágyi lázban (0,94%), Ehhez a statisztikai adathoz Kreutzer hozzáteszi: „Ezen kedvező halálozási arány ismét újra bebizonyító és megerősíté Semmelweis tanár úrnak a gyermekágyi láz származása és elhárításáról tett fölfödözését, és legújabban megjelent munkájában tüzetesen kifejtett hathatós okokkal támogatott tanát, mely szerint ha a terhes szülők és gyermekágyas nők vizsgálata csak tiszta kézzel történik, ha szétbomlott állati anyagnak a nemző részekbe jutása, a vizsgáló kéznek halvány olvadékban-mosása által megakadályoz tátik, általában, ha a külről fertőztetés elháríttatik, száz szülő nő közül csak néha esik egy, a gyermekágyi láz áldozatául. Azon nem egészen egy halálozási százalékot meg nem akadályozhatni, ez az úgy nevezett önfertőzés áldozata levén. A vizsgálóknak szoros kötelességökké van téve, minden vizsgálat előtt kezeiknek a halvanyvízbeni ( aqua chlorata) megmosása."{4t4^). Kreutzer 1800-ban az Orvosi Hetilapban írt le egy érdekes szülészeti esetet (45), Ebből kiderül, hogy Semmelweisszel is konzultált, hiszen azt írja: „A gyermek teriméje oly nagy volt, hogy tanárom állítása szerint, vezérlete alatt álló szülkórodákon született annyi ezer gyermek között, nagyságra párját sehol sem látta." A következő évben a Gyógyászat hasábjain szól hozzá egy korábbi cikkhez
