Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Dörnyei Sándor—Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis hazai utóéletének első évtizede - II. Semmelweis közvetlen iskolája

Fleischemek a Rókus-kórházban „első teendői közé tartozott az e tekintetben történt mulasztások pótlása. Kivitte, hogy azon megbetegedett gyermekágyasok számára, kik az egészségesekre nézve veszélyesek lehettek volna, külön, a többi kórtermektől elkülönített szoba rendeztetett be ; távol tartotta a szülészeti osztályával kapcsolatban levő nőgyógyászati osztálytól mindazon betegeket, kik puer per alis infectio góczpontjait képezhették volna, így különösen a méhrákban szenvedő gyógyíthatatlan betegeket, kiket kezdetben egy távol eső földszinti teremben ápoltatott, míg végre sikerült azok áttételét a Baraque-fiókkórház egyik osztályára kivinni. A kellő desinfectio kivitelét szigorúan ellenőrizte, szóval megtett mindent, mit a józan prophylaxis megkíván" — mondja Bruck. A „kellő szigor" sem tudta azonban megakadályozni, hogy 1871-ben a 254 szülő nő közül gyermekágyi lázban 4 (1,57%) meg ne haljon (9). Fleischer „ez idő óta kétszeres szigorral őrködött a kellő óvszabályok kivitele fölött", s ezután gyermekágyi láz csak egészen ritkán fordult elő a Rókus-kórházban (10). Semmelweis figyelmét a gyermekágyi láz kórokának a felderítésére és ennek ismeretében a megelőzési rendszabályok kidolgozására és bevezetésére összpontosította. Nem foglalkozott azonban a gyermekágyi lázban megbetegedettek kezelési módszereivel. Fleischer ezen a téren túllépett mestere működési terén, Grünewaldt követőjeként meghonosította az intrauterin kezelést, vagyis a megbetegedett puerperalis méh űrének fertőtlenítő oldatokkal történő kimosását. Tudjuk, hogy Semmelweis érdeklődése utolsó éveiben egyre erősebben az addig igen elhanyagolt nőgyógyászat felé fordult. Fleischer folytatta ezt a törekvést. Cikkeinek egy része nőgyógyászati tárgyú. Legjelentősebb alkotása ezen a téren, hogy ő nyitotta meg az országban az első nőgyógyászati rendelőt, amint erre Gortvay már felhívta a figyelmet (11). Fleischer Semmelweis tanársegéde volt, amikor szakirodalmi működését elkezdte. 1850-ban a Wiener Medizinische Wochenschriftben először egy ötös ikerszülési esetet ismertetett (12), majd a szülészeti klinika 1855—50. tanévi működéséről szóló beszámolójával a klinika éves beszámolóinak a sorát nyitja meg (13). Az utóbbi közlemény alkalmat adott, hogy kifejezésre juttassa Semmelweis profilaktikus módszerével kapcsolatos meggyőződését: a tanév során 513 szülésből csak 2 nő halt meg gyermekágyi lázban, s ez az eredmény Semmelweist igazolja: „Besonders aber günstig ist zu nennen das Mortalitätsverhältniss hinsichtlich des Puerperalprozesses, der früher jährlich, besonders aber im verflossenen Schuljahre zu gewissen Zeiten furchtbar auftrat, ... Diess günstige Resultat dürfte der von Prof. Semmelweis eingeführten Waschungen mit Chlorkalklösung zugeschrieben werden." Semmelweis tanainak ezt az igazolását a bécsi lap szerkesztője, Wittelshöf er nem hagyhatta szó nélkül, és lapalji megjegyzést fűzött a fenti mondatokhoz: „Wir glaubten diese Chlorwaschungs-Theorie habe sich längst überlebt, die Erfahrungen und statistische Erweise der meisten geburtshilflichen Anstalten protestiren gegen obige Anschauung ; es wäre an der Zeit sich von dieser Theorie nicht weiter irreführen zu lassen." 1857-ben, az Orvosi Hetilap megindulásakor két közleménnyel is szerepel a munkatársak sorában. Az elsőben egy Semmelweis által végzett császármetszést