Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

FOLYÓIRATOKBÓL - S. D. Elek: Semmelweis és a hippokratészi eskü (R. Harkó Viola)

tiszta kórházi körülmények, a szülés különböző szakaszainak megfelelő levezetése, mind szerepet játszanak a fertőzés elkerülhetőségében. A gyermekágyi láznak val Sban hatásos kezelésére mégis 1936-ig kellett várni, míg Domagk leírta a Prontosil streptococcus-ölő hatását és Angliában Colebrook és Kenny eredményesen bevezették a gyermekágyi láz kezelésében. Egy új korszak következett be a gyógyszeres therápia területén, melyet tovább gazdagított a penicillin és származékai felfedezése és alkalmazása a gyógyászatban. Bár fokozatosan megnyerte a harcot az orvostudomány a gyermekágyi láz kezelésében, mégis büszkeséggel és hálával kell megemlékeznünk Semmelweistöl, Pasteurtől, Listertől és azokról a kutatókról, akik a sulfonamidokat és az antibiotikumokat előállították. Semmelweistt hálával kell gondolnunk, mivel megoldotta a gyermekágyi láz rejtélyét és reménykednünk kell, hogy egy másik, hozzá hasonló adottságú géniusz jelenik meg a színen és felfedi a terhességi toxaemia okát és kialakítja a megfelelő kezelését. R. Harkó Viola Semmelweis és a hippokratészi eskü. Prof. 5". D. Elek. = Semmelweis Commemoration Proceedings of the Royal Society of Medicine, Section of the History of Medicine, Vol. 59 Number 3 April I960 346-352. Chesterton írja; „a legnagyobb és legnemesebb dolog, hogy a történelem egyúttal egy jó sztori is lehet" és aztán hozzáteszi: „talán nem vagyok szigorú, nem hagyok ki egy történetet csak azért, mert igaz..." Bizonyos tekintetben a Semmelweis„sztori" túl jó: drámai életére emlékezünk, felfedezése pedig csaknem feledésbe merül. Halála 100. évfordulója alkalmából helyes lesz, ha szenvedélymentesen megvizsgáljuk életrajzát és elemezzük, mi volt az oka a felfedezésével szemben tanúsított merev ellenállásnak. Semmelweis esete lenyűgöző példája a sikernek és kudarcnak. A szerző részletesen leírja Semmelweis életpályáját, felfedezését, hirtelen távozását Bécsből Budapestre, hazai működését, irodalmi munkásságát, betegségét, halálát. Felmerül a kérdés, miért nem tudta meggyőzni felfedezése igazságáról az orvosi világot. Talán azért, mert már fiatal korában nem kezdte el irodalmi működését vagy hajthatatlan természete miatt? Semmelweis esetében a gyermekágyi láz jatrogén eredetéről nem lehetett meggyőzni a kortárs kollégákat, mivel a doktrína egyben azt is jelentette, hogy ők maguk okai a betegek halálának. Másik hibája az volt, hogy nem gyűjtött maga köré lelkes, fiatal embereket, akik segítették volna tanai terjesztésében. E helyett ő megpróbálta a lehetetlent: ismerjék be tudatlanságukat és a hippokratészi eskü megsértését nyilvánosan azok az emberek, akik hírre és sikerre tettek már szert. Eléggé furcsa, de éppen a sokat kritizált nyílt levelei segítettek sokat tanai végső elterjedésében; a személyes sértés mindig érdeklődést kelt, és ezen a téren az orvosok sem kivételek. Térjünk vissza ismét Chestertonhozt ,,...az emberi bölcsesség korszakonként változik, örökösen alkalmazkodnia kell a nehézségekhez, kényszerhelyzetekhez, de hiábavalósága halhatatlan : az égből ellopott tűz". R. Haikó Viola