Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

FOLYÓIRATOKBÓL - Stanislaw Szpilczynski: Józef Strusiek z Poznania najwybitniejszy lekarz polskiego odrodzenia (Kapronczay Károly)

Stanislaw Szpilczynski : Józef Strusiek z Poznania — najwybitniejszy lekarz Polskiego odrodzenia. = Kwartelnik historii i techniki, 1968, 13, 4, 759 — 774. p. 1968-ban volt Józef Strusiek halálának 400. évfordulója. Józef Strusiek — latinosított nevén Joseph Strussius — az egyetemes orvostörténetbe a pulzusról szóló munkájával írta be nevét, amely a kardiológia tudományát megalapozó művek egyike. Strusiek 1510-ben született Poznanban. Apja városi polgár volt. Lengyelországi tanulmányait 1531-ben fejezte be a Jagelló Egyetemen. Tanulmányait külföldön folytatta és 1535-ben a pádovai egyetemen medicinát tanult. Itt ismerkedett meg Galenus és Paracelsus tanításaival. Strusiek fordította le először Európában Galenus De decubitus informorum című könyvét latinra. Ragyogóan beszélt latinul és görögül. A klasszikusok és Erazmus munkáit fordítja görögről latinra. Visszatér Lengyelországba és Izabella Jagellonskát, Zápolyai János magyar király feleségét kezelte, akit Erdélybe is elkísért. Híre egész Európában elterjedt, és II, Szulimán török szultán is meghívta udvarába. A török ajánlatokra sem maradt a szultáni udvarban, hanem II. Fülöp hívására Spanyolországba utazott. Később újra visszatért Lengyelországba, és haláláig (1568-ig) Poznanban élt. Igazi tudományos munkássága itt bontakozik ki, és sorra adja ki híres munkáit. Kora nagy polihisztorai közé tartozott. 1555-ben publikálja az Artis sphygmicae libri V. kötetét, majd világhírű munkáját, a Liber de pulsibus-t, amelyet még Baselben kezdett el írni. Sokoldalúságát jellemzi, hogy az ő nevéhez fűződik a De origine et rebus gestis Polonorum című munka is. Nevét először Paschalis Gallus említette 1590-ben kiadott munkájában. Strusiek halálának évfordulójára Poznanban ünnepségeket rendeztek. Kapronczay Károly