Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gorka Tivadar: A Kis Akadémia és a magyar orvostudomány
a 26. évfordulón az emberi munka fiziológiájáról. Közérdekű kérdést tárgyalt Grusz Frigyes a megöregedés és az ún. megfiatalításról szóló előadásában (1926). A bőr hygienéjét és foglalkozás okozta elváltozásait ismertette Somogyi Zsigmond előadása. Az 1931. év előadásai közül megemlíteném Lobmayer Géza előadását a vérátömlesztés problémájáról, és ifj, Imre Józsefét a szemhéj és arc plasztikai műtéteiről, valamint Vámossy Zoltán ünnepi előadását a hazai gázokról. Scheff Dabis László előadása a nagyvárosok vízellátásáról szintúgy nagy érdeklődést keltett. Benczúr Gyula a rheumás bántalmak tudományos és gyakorlati jelentőségére hívta fel a figyelmet. A tetanusz hazai kérdésével foglalkozott Bakay Lajos ünnepi előadása az alapítás 33. évfordulóján (1932). A következő évben Bókay János az orvosi és zenei kettős képességről tartott előadást, neves művészek és az orvosok kamarazenekarának közreműködésével. „Fogfájás, foghúzás, fogász, ahogy a festő és karikaturista látja" témáról szólt Szabó József ez évben tartott ünnepi előadása. Scipiades Elemér 1934. évi előadása a terhesség korlátozásának jelentőségéről ma is aktuális téma. Deseő Dezső és Hainiss Elemér professzorok 1934. évi előadásai a vitaminokkal és az avitaminózissal foglalkoztak. Beznák Aladár az elhízásról, Lorenz Hugo a hallásjavító készülékekről, Bélák Sándor a napsugárzásról adtak elő (1936). Ez év ünnepi előadását Blaskovics László tartotta a kancsalságról. Máthé Dénes a meglazult fogak gyógyításáról szóló előadásában gyakorlatilag is fontos kérdést tárgyalt (1937). A következő év jelentős előadásai voltak Telbisz Alberté a harcgázok okozta mérgezésekről, Darányi Gyuláé az ifjúsági egészségvizsgálatok jelentőségéről, úgyszintén Tangl Haralde a petefészek hormonális működéséről és Horváth Bélának a szürkehályog modern műtéti gyógyításáról szóló előadásai. Ünnepi előadásában Bakay Lajos „A belső elválasztás és a sebészet" tárgykörével foglalkozott. Az 1940. év kiemelkedő orvosi előadását Neuber Ede tartotta a heveny és idült bőrbetegségek fajlagos kórismézéséről és gyógykezeléséről. Az első 1000 közül 285 előadást 86 orvos előadó tartott. A legtöbb előadást — 45-öt — Farkas Géza tartotta. Utána a legtöbbet Kelen (26), Dalmady és Gorka (23), Grusz (20), Pékár Mihály (17), Scipiades (13), és Tor day (10) adtak elő. Grusz Frigyes adatai szerint 116 orvos tagja volt 1941-ben a Kis Akadémiának. Az elhunyt 70 orvos tag között volt a hazai röntgenológia két hősi halottja: Holzwarth Jenő és ifj. Elischer Gyula. Az alapítók és az első 5 év előadói között ott találjuk — a már említetteken kívül — Berend Miklós, Donogány Zakariás, Finály György, Gebhardt Ferenc, ifj. Klug Nándor, Petrik Ottó, Sipőcz Géza, Schultz János, Telly es-niczky Kálmán és Tóth Zsigmond nevét. Az alapításkor még fiatal asszisztensek, segédorvosok később nagyrészt egyetemi tanárok lettek, illetőleg vezető állásba jutottak. Régebbi orvosi nagyságaink közül Bókay Árpád és János, Dollinger Gyula, Genersich Antal, Gerlóczy Zsigmond, Győry Tibor, Hutyra Ferenc, Jendrassik Ernő, Kétly Károly, Klug Nándor (id.), továbbá Kuzmik Pál, Lenhossék Mihály, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos, Verebély László és Winternitz Arnold egyetemi tanárok voltak kisakadémikusok. A két világháború között a már említetteken kívül több előadást tartott Andriska Viktor, Kenyeres Balázs, Kopits Jenő, Kettesy (Kreiker) Aladár és
