Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Frankl József: Adatok Somogy megye egészségügyének XVIII-XIX. századi történetéből

Talán nem véletlen, hogy a győri születésű és bécsi diplomával rendelkező Gömöry éppen az Eszterházyak uradalmához tartozó Kaposvárra jött el megyei fizikusnak, bátran mondhatjuk rendkívül sanyarú körülmények közé. Ti. apjáról 1778-ban ezt írja Weszprémi : „1733 okt. 26-án a jénai egyetemen megkérte és megkapta a már kiérdemelt orvosdoktor címet az általa írt, kiadott és megvédett „Dissertatio de peripneumonia" című értekezéséért. Utána Rozsnyóra, majd egy év múlva Győrbe költözött. Itt aztán nemcsak a városban és a róla elnevezett megyében, hanem a Dunán innen fekvő messze területen is olyan ügyes orvosi működést fejt ki negyvennél is több év óta mindmáig, hogy gyógyításbeli nagy érdemeit Eszterházy herceg fényes udvarában is elismerik és nagyrabecsülik (ut excellentia eius in medendo mérita et cognoscantur et aestimentur in ipsa quoque splendidissima Principis Eszterhazy aula" [12JJ. Feltehető, hogy fia az Eszterházyak kérésére töltött el néhány évet a megyei főorvost nagyon nélkülöző Somogyban. Gömöry Dávid alkalmazását a vármegye 1767, jún. 3-án jelentette a Com. San.nak. Mind a felterjesztés, mind annak 1707. júl. 11-én tartott ismertetése megtalálható az OL-ban [13], Ekkor a vármegyei egészségügyi szervezet [14] a következőképpen alakult: Székhely: Kaposvár Megyei tiszti főorvos: nemes Gömöry Dávid orvosdoktor Kirurgusok: Koller János, Pankenhetter Mátyás, fejenként évi 150 Ft fizetéssel. Ifj. Gömöry Dávidról, aki a harmadik Dávid a családban, már Weszprémi is megemlékezik a Succincta II. kötetében a XVII. cikkben, amely részletesen szól az apáról. A négy fiú közül Dávid a legidősebb, s „apjától nemcsak nevét, hanem természetét is örökölte s igen megérdemli (— commemoratione dignissimus —), hogy itt megemlítsem. Őt A magyar levegő jó természetéről című avató értekezése alapján az orvosi rendbe vették föl Bécsben, s miután Somogy megyében három évig a megyei fizikus hivatalát töltötte be, hazatért szülőföldjére. Ma [— 1778! —] Pozsonyban gyakorló orvosi működést fejt ki". Somogy megye 1709. évi közgyűlési jegyzőkönyvének 751. oldalán kezdődik Gömöry beszámolója. Ebből elénk tárul az 1708/69-ben dúló dysenteria-járványok kapcsán kifejtett gyógyító orvosi tevékenysége, amely méltó apjához és többi orvosi mintaképéhez! Négy „kiszállás" folyamán kereste fel a dysenteriás somogyi betegeket, akik betegségük, a nagy távolság és nem utolsó sorban nyomorúságuk miatt nem tudtak bemenni hozzá a megyeszékhelyre. Első útja — amint az I. térkép mutatja — Tapsonyba vezetett. Innen Szerénybe, Nagyszakácsiba, Nemesvidre, Miháldra, Iharosberénybe és Liszóra kocsizott. Második útján Kutast, Beleget, Segesdet, Böhönyét, Nagybajomot és Toponárt kereste fel. Harmadik útján Szóládra, a negyediken Kutasra ment ki. — Mindenkit megvizsgált, aki nála jelentkezett vagy akihez elhívták, mindenkit ellátott tanáccsal és gyógyszerekkel. Eredményesen alkalmazta az apja által előállított gyógyszere-