Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Magyar Imre: A Korányi-iskola és a magyar belgyógyászat

hogy az iskola kialakítása éppen abban áll, hogy a vezető tervszerűen maga köré gyűjti a feltalálható kitűnő munkatársakat, vagy azokat a fiatalokat, akikben tehetség látszik. Szükséges az iskola kialakulásához az alapító nevelő tevékenysége is. De ismét felmerül a kérdés, hogy aktív nevelésről, elvek közléséről, esetleg a munkatársakra kényszerítéséről van-e szó, vagy inkább olyan légkör teremtéséről, melyben az ellentmondás, a kritika szabadságának biztosításával önálló gondolkodásra és önálló fejlődésre van lehetőség. A Korányi-iskola jellemzésekor az itt mondottakra igyekszünk visszatérni. Korányi Frigyest szabadságharc alatti tevékenysége, névleg azonban egy, a királyról írt és félreértett, talán rosszul fordított megjegyzése alapján 1852-ben Nagykállóba internálták. Itt élt csaknem kinevezéséig. Ezt az időt azonban nem a karrierjének kettétörése miatti kétségbeesésben, lemondásban vagy sértődöttségben töltötte, de igen kemény munkában. Óriási gyakorlatra tett szert, betegek százait látta és gyógyította, állandó levelezésben volt akkori orvosi társadalmunk nagyjaival és — minthogy csak Pestről és Bécsből volt kitiltva, nagy utazásokat tett részben a hazában, részben külföldön is. Úgy gondoljuk, hogy abban a hatásban, melyet Korányi Frigyes környezetére gyakorolt és a képességekben melyek benne kifejlődtek, igen nagy szerepe volt külföldi tapasztalatainak. Maga is érezve, ezt igyekezett Sándor fiát hasonló külföldi élményekben és tapasztalatokban részesíteni, és ez Korányi Sándornak is hasznára vált orvosi vezető szerepének kialakulásában. Az Orvosi Hetilap 1858. évi 24. számában: „Dr. Markusovszky szerkesztő s pesti gy. orvos, dr. Hirschler pesti szem- és fülorvos, dr. Korányi nagykállói orvos és Török József pesti gyógyszerész urak, mindannyian az Orvosi Hetilap munkás bajnokai külföldre utaztak el, nevezetesen Párizs és Londonba. Orvosi tudományuk nemtője kísérje őket mindenütt s szorgos méh gyanánt a tapasztalatok mézterhével térjenek körünkbe vissza." Átutaztában Bécsben Skodát és Oppolzert ismeri meg. Skodában a kérlelhetetlen kritikust becsüli, aki „szabatosan" fejtegeti „a physika és a kórbonctan alapján a kórtünemények okát s a betegség physiologikus folyamatát". A fiatal Korányi e megállapítása csírája a későbbi Korányi-iskola egyik alapjellegzetességének: a belgyógyászat alkalmazott physiologia és pathologia. Oppolzer dús tapasztalatait, emlékezőtehetségét, leleményét dicséri a diagnosztikában és therapiában. De nem egyoldalú. Arltot, a szemészt is megismeri, Braun nőgyógyászt és Hebrát, aki a bőrgyógyászatot már kórbonctani alapon adta elő. Bécsből Prágába utaztában a váróteremben beszélget Bilharzcal, a kairói egyetem kórboncnokával, akit Oppolzer klinikájáról ismer, és akitől az egyiptomi viszonyokról tájékozódik. Prágában Jaksch belgyógyászati klinikáját ismeri meg. Lipcsében Wunderlich a belgyógyász és Günther a sebész . . . Wunderlich kór- és gyógytana ekkor már második kiadásban jelenik meg. Korányi „ha nem is csinált epochát a tudományban, de segített az epochát jelvényezni... az élet- és kórbonctan kezd a gyógytannak nem csupán alapul szolgálni, de a módszer is, mely a physikából az élet- és kórtanba áthatott, a gyógytanban meghonosulni." Wunderlich kopogtatási módszerét tanulja meg, és tanulmányozza Wunderlich hőmérsékletre vonatkozó vizsgálatait. Párizsban Desmarres, a glaukoma gyógyításának egyik megalapozója, köti le figyelmét, a Lariboisiere-kórház egészségügyi berendezéseit, gőzgépekkel hajtott ventillátorait csodálja, me8c,