Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Magyar Imre: A Korányi-iskola és a magyar belgyógyászat

hogy az iskola kialakítása éppen abban áll, hogy a vezető tervszerűen maga köré gyűjti a feltalálható kitűnő munkatársakat, vagy azokat a fiatalokat, akikben tehetség látszik. Szükséges az iskola kialakulásához az alapító nevelő tevékeny­sége is. De ismét felmerül a kérdés, hogy aktív nevelésről, elvek közléséről, esetleg a munkatársakra kényszerítéséről van-e szó, vagy inkább olyan légkör teremtéséről, melyben az ellentmondás, a kritika szabadságának biztosításával önálló gondolkodásra és önálló fejlődésre van lehetőség. A Korányi-iskola jel­lemzésekor az itt mondottakra igyekszünk visszatérni. Korányi Frigyest szabadságharc alatti tevékenysége, névleg azonban egy, a királyról írt és félreértett, talán rosszul fordított megjegyzése alapján 1852-ben Nagykállóba internálták. Itt élt csaknem kinevezéséig. Ezt az időt azonban nem a karrierjének kettétörése miatti kétségbeesésben, lemondásban vagy sértődött­ségben töltötte, de igen kemény munkában. Óriási gyakorlatra tett szert, betegek százait látta és gyógyította, állandó levelezésben volt akkori orvosi társadalmunk nagyjaival és — minthogy csak Pestről és Bécsből volt kitiltva, nagy utazásokat tett részben a hazában, részben külföldön is. Úgy gondoljuk, hogy abban a hatásban, melyet Korányi Frigyes környezetére gyakorolt és a képességekben melyek benne kifejlődtek, igen nagy szerepe volt külföldi tapasztalatainak. Maga is érezve, ezt igyekezett Sándor fiát hasonló külföldi élményekben és tapasztala­tokban részesíteni, és ez Korányi Sándornak is hasznára vált orvosi vezető szere­pének kialakulásában. Az Orvosi Hetilap 1858. évi 24. számában: „Dr. Markusovszky szerkesztő s pesti gy. orvos, dr. Hirschler pesti szem- és fülorvos, dr. Korányi nagykállói orvos és Török József pesti gyógyszerész urak, mindannyian az Orvosi Hetilap munkás bajnokai külföldre utaztak el, nevezetesen Párizs és Londonba. Orvosi tudományuk nemtője kísérje őket mindenütt s szorgos méh gyanánt a tapasztalatok mézterhével térjenek körünkbe vissza." Átutaztában Bécsben Skodát és Oppolzert ismeri meg. Skodában a kérlelhetetlen kritikust becsüli, aki „szabatosan" fejtegeti „a physika és a kórbonctan alapján a kórtünemények okát s a betegség physiologikus folya­matát". A fiatal Korányi e megállapítása csírája a későbbi Korányi-iskola egyik alapjellegzetességének: a belgyógyászat alkalmazott physiologia és pathologia. Oppolzer dús tapasztalatait, emlékezőtehetségét, leleményét dicséri a diagnosz­tikában és therapiában. De nem egyoldalú. Arltot, a szemészt is megismeri, Braun nőgyógyászt és Hebrát, aki a bőrgyógyászatot már kórbonctani alapon adta elő. Bécsből Prágába utaztában a váróteremben beszélget Bilharzcal, a kairói egyetem kórboncnokával, akit Oppolzer klinikájáról ismer, és akitől az egyiptomi viszonyokról tájékozódik. Prágában Jaksch belgyógyászati klinikáját ismeri meg. Lipcsében Wunderlich a belgyógyász és Günther a sebész . . . Wunderlich kór- és gyógytana ekkor már második kiadásban jelenik meg. Korányi „ha nem is csinált epochát a tudományban, de segített az epochát jelvé­nyezni... az élet- és kórbonctan kezd a gyógytannak nem csupán alapul szolgálni, de a módszer is, mely a physikából az élet- és kórtanba áthatott, a gyógytanban meghonosulni." Wunderlich kopogtatási módszerét tanulja meg, és tanulmányozza Wunderlich hőmérsékletre vonatkozó vizsgálatait. Párizsban Desmarres, a glau­koma gyógyításának egyik megalapozója, köti le figyelmét, a Lariboisiere-kór­ház egészségügyi berendezéseit, gőzgépekkel hajtott ventillátorait csodálja, me­8c,

Next

/
Oldalképek
Tartalom