Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Magyar Imre: A Korányi-iskola és a magyar belgyógyászat

szombat esti összejöveteleiket tartották) —, melynek köre a kolozsvári egyetemről bizonyos nehézségek árán felkerült Balogh Kálmánnal bővült — igen hathatós tevékenységet fejtett ki az egészségügyi reformok érdekében. Részben a Közegészségügyi Tanács keretén belül, részben az Orvosi Hetilapban folyt ez a tevékenység, melynek első eredménye Than új intézete volt. Eötvös halála késleltette a haladást. Amikor Trefort Ágoston jutott a miniszteri székbe, a haladás ismét nagyobb lendülettel indult meg. 1873-ban megszűnt a chirurgusok számára külön tartott évfolyam, és a Korányi-klinika átvette valamennyi orvostanhallgató belgyógyászati oktatását. Ezzel kapcsolatosan Korányi kifejtette, hogy ,,Az orvosi tanítás módszere teljesen megváltozott, A helyett, hogy mint régebben történt, a tanárok a tanítványaikat rhetorikailag szerkesztett okoskodásokkal reguliroznák, melyeknek alapjaiban azonban betekinteni a növendékeknek mód nem nyílt, ma az összes tanítási módszer demonstratív, s a tárgy, mellyel a növendékeknek megismerkednie kell, minden tulajdonaiban bemutattatik. Ezen módszer hozzá alkalmazott készülékeket, termeket, dolgozószobákat, személyzetet és épületeket igényel és ez egyike azon okoknak, melyek miatt az orvosi tanintézetek mindenütt új rendszer szerint építtetnek". 1878-ban megindul az új klinika építése. Korányi a külföldi építkezés tanulmányozása céljából Kolbenheyer Ferenc építész kíséretében külföldre utazik, Ferenc József királynál is megjelenik kihallgatáson. Harcol az új klinikáért, amely 1880-ban az Üllői úton, az akkori időkhöz mérten modern megoldásokkal, 80 ággyal indul meg. Ha az első klinika megindulásakor bölcsőről beszéltünk, az új klinikával és az itt meginduló munkával a Korányi-iskola serdülőkoráról, ifjúságáról, felnövekedéséről, „Sturm und Drang" periódusáról kell szólnunk. Ennek jelszava és egyben az idők jele az elnöki megnyitó, melyet Korányi Frigyes 1889. október 14-én az Orvosegyesületben tartott: „A tudományos vívmányok nyalábjából új sugár lövellt ki, mely a vegytan felé tereli a búvárlatot és pedig olyan mesgyén, amely minden lépésnél érinti az ép és kóros életfolyamatot..." A búvárlatok „gyakorlati aktualitással ruházzák fel az életvegytan kérdéseinek nagy csoportját, amely kérdések ezelőtt vagy fel nem vettettek, vagy ha igen, csak abstrakt alakban, ma pedig a gyakorlati orvostanba új gondolkodási módszert készülnek bevinni, úgymint negyven év előtt a kórbonctan tette". A fizika, kémia betörése az orvostudományba és a gyakorlati orvoslásba: a Korányi-iskola egyik alappillére, Korányi Sándor munkásságának alapelve 1889ben fogalmazódik meg először. Korányi Sándor ekkor 23 éves, egy éve orvos, és Goltz strassbourgi élettani intézetében dolgozik. Igen nagy szorgalommal tanul kémiát is. Közben a Korányi-klinika, a „budapesti kir. magyar tud. egyetemi II. Belgyógyászati kóroda" munkában, termésben, hírben és tekintélyben terebélyesedik, és ha e klinikáról megjelent tudományos közlemények jegyzékét nézzük át, már nagy számban látjuk Kétly Károly, Elischer Gyula, Bókay Árpád, Babes Viktor, Udránszky László, Irsay Artúr, Hirschler Ágoston és 1887-től Korányi Sándor közleményeit. Később Buday Kálmán, Tauszk Ferenc, Friedrich Vilmos, Vas Frigyes, Preisach Izidor, Vas Bernát, Fodor Géza, Ritoók Zsigmond, Benedict Henrik, Kövesi Géza, Róth Vilmos, Áldor Lajos, Detre László, Pollatschek Elemér, majd Bálint Rezső, Róth-Schulz Vilmos, Elfer Aladár, Illyés Géza, Engel Károly,