Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Réti Endre: A pesti orvosi kar hallgatóinak helyzete, törekvései és mozgalmai a kari jegyzőkönyvek alapján (1848 — 1918)

kozóan a következőket is tárgyalták kari ülésen: a Helytartótanács közölte: „Az a kari határozat, hogy a beiratási díjakból az egyetem közcéljaira fordítandó Összeget az orvostanulók segélyegyletének kívánták átadni, az egyetemi közcélokkal ellenkező, mert ezen egyletet egyetemi közcélok rovata alá vonni nem lehet." Arányi Lajos tanár a keletkezésben levő „orvosnövendéki segélyegylet javára a rögtön segítséget igénylő életveszélyes nyavalyákróli nyilvános előadások tarthatására felsőbb engedelmet kéri magának eszközöltetni ." Az orvostanhallgatók jogaira, kulturális helyzetére utal ez az 1802. évi bejegyzés: „Helytartósági intézmény miszerint Rector Ő Nagyságának e részben tett előterjesztés folytán tudtul adatik, miszerint az ellen, hogy az egyetemi tanulók egyes esetekben az igazgatóság előleges beleegyezésével műkedvelő előadásokban résztvegyenek, ellenvetése nincsen" Többször ismétlődő feljegyzések az orvostanhallgatók hanyag templomlátogatására utalnak, 1862: „Az akadémiai tanács f, évi Mindszent hó 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvi kivonata, mely szerint a Karok dékánjai megkerestetnek, hogy tanártársaikat és ezek általában az akadémiai polgárokat is az istentiszteletre való megjelenésre buzdítsák. (Megjegyzés : Foganatosíttatott.)". 1863. „Az egyetemi tanács tudatja, hogy az egyetemi hitszónok megkeresése folytán a karok dékánjai felhívattak, az egyetemi ifjúságot az istentiszteletbeni részvételre saját legjobb belátásuk szerint buzdítani." 1864: „Roder Alajos egyetemi hitszónok felkéri ezen kar dékánját, miszerint a tanulókat az istentisztelet látogatására buzdítani méltóztassék." A nők emancipációja során nem voltak diákmegmozdulások, csak egyetlen esetben, 1915-ben. Tauffer úgyszólván alig talál közöttük alkalmasakat az orvosi pályára. Lenhossék is — régebbi álláspontjától eltérően — csatlakozott hozzá: „legtöbbjük sem fizikailag, sem intelligencia tekintetében nem ütötte meg a mértéket". Hugonnay Vilma — Szilassy Kálmánné — zürichi diplomájának honosítása 18 év múlva vált csak lehetségessé. A világháború gyökeres változást hozott e kérdésben: a Kar először 1914. szept. 1-én, majd 1915. decemberében foglalkozott az üggyel. Másodszor a Lenhossék Mihály által vezetett nőhallgatói gyűlésen, amelyen a nők teljes tanulási szabadságot kértek. A Kar a kérdést pártolva terjesztette a miniszter elé. POLITIKAI MEGMOZDULÁSOK Századok óta a diákokról jó és rossz hírek keltek szárnyra és maradtak fenn napjainkig. Dicsérték a debreceni „gerundiumosokat", a dorongos önkéntes tűzoltókat, megszólták azokat a diákokat, akik piros csizmát húztak vagy díszes mentét öltöttek magukra. Félig még diákok voltak azok is, akik kiharcolták a jogegyenlőséget elnyomott felekezetük számára: Ugróczy és Österreicher. 1848 előtt azonban nem tudunk orvostanhallgatók szervezkedéséről. De a francia hatások, a bécsi diákok mozgalma 1848 tavaszán megindította nálunk is az első nagy megmozdulásokat, amelyeket Petőfi és társai indítottak el, s amelyekben az ifjú Korányi Frigyes vált nemcsak az orvostanhallgatók, az egész egyetemi ifjúság egyik legnagyobb szónokává és vezetőjévé.