Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Antall J.—R. Harkó V.—Vida T.: Perlitzi tervezete orvosi és sebészeti főiskola létesítésére

egyik közlegénynek szoktak levonni a rokkantak háza javára ; hiszen onnan remélhetnének hozzáértő ezred- és csapatsebészeket. Oda kellene elszámolni valamennyi illetéket, amit a szabad királyi és a mezővárosok kirónak a nyilvános gyógyszertárakra és sebészmühelyekre. Ezeknek vagy a fele, vagy más arányos része ezé az Országos Orvosi és Sebészi Kollégiumé lehetne, s ezt tetszés szerint lehetne növelni a hatósági pénzbüntetésekkel és a sebészek tagsági díjával. Az alárendeltség és a jobb kapcsolat jeléül ide tartoznék valamennyi fizetett physicus, akinek a fentebbi bevezetés és százalékarány szerint kellene a fizetéséből hozzájárulnia ; a többi nem fizetett gyakorló orvos egyenként egy császári arannyal járulhatna hozzá a gyakorlatra való képesítésért, és a testületi tagok közé történő befogadásért és beírásért ; ugyancsak meg lehetne illetékezni a hőforrásokat és a fürdőket, mert ahogyan az egész Kollégium ajánlása alapján nagyobb lesz a jövedelmük, joggal lemondhatnának jövedelmeiknek 2 százalékáról ennek a Kollégiumnak a javára. 5. Azok a mellékes dolgok, amelyekből ez a Kollégium nagyobb bevételt remélhet, a következők : 1. A hallgatóknak és a kezdőknek jegyzékbe vétele. 2. A nyilvános előadásokon kívüli magántájékoztatások. 3. A jelöltek, sebészek, kezelök, szülésznők vizsgái. 4. A doktorrá avatások. 5. A physicusok kinevezései a megyékhez, városokhoz ; a sebészekéi a hatóságokhoz, kórházakba és vesztegzár alatti házakba. 6. A kar szakvéleményei. 7. A magángyakorlat, amennyiben a nyilvános elfoglaltságok lehetővé teszik. 7. [sic!] Miután megoldották a hely, a kényelem, az alap és az emberek kérdéseit, ki kell dolgozni a szabályzatot és a törvényeket, amelyeket fel kell terjesztem Ő Királyi Felségéhez jóváhagyás és kihirdetés végett, valamint hogy pecsétet adjon ennek a Kollégiumnak ; aztán sürgetni kell, hogy az egész ország kötelességeként ajánlja és kösse a lelkére mindenkinek, ünnepélyesen avassa fel és királyi tekintélyével fenntartsa. — Kidolgoztatott Losoncon, Nógrád megye mezővárosában az 1742. év júniusának napjaiban. P e r l i c y János Dániel nemes magyar, bölcseleti és orvosdoktor, nemes Nógrád megye rendes physicusa szorgalmas munkájával. B) „Magyarország Themis-ének az orvostudomány alapján megvilágított titkai", vagyis „a fizikai és orvosi kételyeknek alávetett bírósági esetek eldöntésének módjáról szóló útmutatás — amit a sérülések, természeti és természeten kívüli erők és képességek jellegénél fogva megbízható fizikai-orvostudományi alapelvekből merített és levezetett, és egybehangolt a Magyar Joggal, a tartományi, megyei és városi ítélethozatallal, főként pedig a perrendtartással és kincstári ügyekkel, és amit a különféle megyei törvényszékek előtt folytatott perek beadványaiból, vizsgálataiból és döntéseiből, amelyeket kegyesen közöltek vele, összegyűjtött, és az ügyek, érvek felsorolásával bővített." P er Ii c y János Dániel, magyar nemes, bölcseleti és orvosdoktor, a Természetbúvárok Császári Akadémiájának, valamint a Porosz Királyi Tudományos Társulatnak tagja, a nemes Nógrád megye rendes physicusa szorgalmas munkájával. Budán, Magyarországon Nottenstein Veronika özvegyasszony betűivel 1750-ben.