Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Varannai Gyula: Néhány numizmatikai emlék a Budapesti Orvostudományi Egyetem első évszázadával kapcsolatban

NÉHÁNY NUMIZMATIKAI EMLÉK A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM ELSŐ ÉVSZÁZADÁVAL KAPCSOLATBAN VARAN NAI GYULA A

Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem akkor lett teljessé — a korabeli felfogás szerint —, amikor Mária Terézia Gerhard van Swieten tanácsára 1709-ben elrendelte, hogy a főiskolát negyedik, azaz orvosi fakultással kiegészítsék. Győry Tibor szerint ,,kevés orvost ismer a történelem, aki valaha is nagyobb befolyásra tudott volna szert tenni egy uralkodónál", mint van Swieten. Valójában őt tekinthetjük a Budapesti Orvostudományi Egyetem egyik létrehozójának és megszervezőjének. Emlékét a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban két érem őrzi, mindkettő a Faludigyűjteményből származik, és mindkét érem A. Wideman bécsi éremművész alkotása. Az egyik 1750-ban készült (Faludi 484), nyilván a bécsi egyetem orvosi karának megreformálását ünnepli, mert ez az évszám zárja le azokat az éveket, melyek alatt van Swieten reformjaival megalapozta a bécsi orvosi iskola fénykorát, Európa akkori orvosi központját. Erre utal a hátlapon olvasható felirat: DOCET ET SANAT és a kompozíció, mely a reform emblémáival körülvett Apolló Salutarist mutatja ( 1, 2). A másik érmet Mária Terézia orvosának és tanácsadójának emlékére verette 1772-ben halála alkalmával (Faludi 485). A jobbra néző mellképen az ábrázolt már a Szt. István renddel ékeskedik, amit az uralkodónő hálából adományozott neki 1707-ben, himlőből való felgyógyulása emlékére. A hátlapon az augustinusok templomában levő síremléke látható. A körirat a királynő elismerését fejezi ki: OB DOCTRINAM ET INTEGRITATEM (3, 4). Tudjuk, hogy van Swieten fiatal korában húsz évig működött korának legkiválóbb klinikusa,