Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Zboray Bertalan—Zalai Károly: Az Egyetemi Gyógyszertár a gyógyítás és az oktatás szolgálatában

Az oktatói tevékenység mellett gondja volt a klinikai gyógyszerellátás zavartalan lebonyolítására is. Ennek érdekében elsőnek vált szükségessé a gyógyszertárak kémiai laboratóriummal való kiegészítése (1953), de a gyógyszerellátás mennyiségi növekedése megkívánta a raktárak és főleg a gyógyszerkészítő laboratóriumok korszerűsítését is. így a klinikák infúziószükségletének ellátására új, korszerű infúziós laboratórium létesült (196(3). Csipke professzor több mint négy évtizedet meghaladó egyetemi működése alatt munkatársainak mondhatta nemcsak a gyógyszertár jelenlegi dolgozó karát, de dr. Kádár Tibor, Horváth Béláné, dr. Koritsánszky Dénes és Hubatsek Mária gyógyszerészeket is. Csipke professzor halála után (1966) az Egyetemi Gyógyszertár élére a rektor dr. Zalai Károly egyetemi adjunktust nevezte ki, aki 1962-től kezdve a „Gyógyszerügyi szervezéstan" kollégium megbízott előadója volt. AZ EGYETEMI GYÓGYSZERTÁR JELENE Az Egyetemi Gyógyszertár feladatainak, szervezeti felépítésének, ügyrendjének meghatározásával 1964-ben foglalkozott az Egyetemi Tanács. Az akkor elfogadott irányelvek szerint a rektor az Egyetemi Gyógyszertárat a gyógyszerellátás szakmai, oktatási és tudományos feladatai elvégzése tekintetében közvetlenül a Gyógyszerésztudományi Kar dékánjának, gazdasági ügyviteli vonatkozásában pedig a gazdasági rektorhelyettesnek rendelte alá. Működése — eszerint — három feladat körül csoportosul: gyógyszerellátás, oktatás és tudományos tevékenység. A gyógyszerellátás kapcsán — ez idő szerint — összesen 22 klinika, 2944 ágy, két klinikai intézet és 20 elméleti intézet, továbbá két központi országos intézet, összesen 46 intézmény gyógyszerekkel, vegyszerekkel és kötszerekkel való ellátását végzi. Az ellátás lebonyolításával (gyógyszerkészítés, gyógyszerellenőrzés, raktározás, gyógyszerexpediálás stb.) ezen a helyen nem óhajtunk részletesen foglalkozni, miután erről az Egyetemi Gyógyszertár 60 éves fennállása alkalmából megjelent „Emlékkönyv"-ben (1967) részletes képet adtunk. Az oktatási feladatokkal kapcsolatban — mint már említettük — egyetemünkön az Egyetemi Gyógyszertár volt az első olyan intézet, melynek feladata kizárólagosan a gyógyszerészek oktatása volt, s így a gyógyszerésztudománnyal, mint szaktárggyal foglalkozott. Az intézet oktatási feladatai időközben jelentős változásokon mentek át. Jelenleg a IV. éves gyógyszerészhallgatók oktatását látjuk el a „Gyógyszerügyi szervezéstan" című tantárgyból, amely két féléves szigorlati és államvizsgatárgy. A kollégium anyagában jelentős helyet foglal el a gyógyszerellátás, a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak munkaszervezése, a gyógyszertárvezetés. Az oktatás elsősorban elméleti, de az ismeretek gyakorlati megszervezése céljából intézetlátogatás keretében is megismertetjük hallgatóinkkal az Egyetemi Gyógyszertár munkáját. Az oktatást a jövőben, elsősorban gyakorlati vonatkozásában szeretnénk fejleszteni. Megítélésünk szerint az eddiginél sokkal jobban figyelembe kellene venni azt a körülményt, hogy a gyógyszertárak szakmai és gazdasági munkájának szervezése, tervezése, irányítása és ellenőrzése az állami egészségügyön belül fokozott követelményeket tá-