Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Fekete Sándor: Tauffer Vilmos (1851-1934)

volt, a betegszobákban operáltak, ahol éppen hely volt. 1880 őszén szülészeti polikHnikumot szervezett Tauffer, s 1881 szemptemberében az előadások megkezdődhettek [10]. Tauffer maga írta meg a Hőgyes-féle Emlékkönyvben a klinika alapításának történetét, és a klinika működését 1900-ig. Az újonnan kinevezett tanárnak „kötelességévé tétetett egyelőre a bábanövendékeket elméleti és gyakorlati szülészetre tanítani, az orvostanhallgatók számára a nőgyógyászatból kórodai előadásokat tartani, a városban szülészeti poliklinikumot szervezni és az orvostanhallgatók szigorlatánál a „Szülészet és nőgyógyászat másik tanárával" felváltva közreműködni". Szerény körülmények között építette fel Tauffer a gynaekológiát és a modern szülészetet Magyarországon. Első hasmetszését 1878. szept. 3-án a Dohány utcai iskolában végezte, amely akkor az egyetemhez tartozott. Operált a többi kórházakban és magánlakáson is. Ezt még Strassburgban tanulta, ahol Köberle jobb eredményeket ért el a beteg lakásán végzett műtétek révén, mert fokozottabb mértékben sikerült betartani a tisztaságot. Végeztek a klinikán Hegar példájára castratiókat a myomás vérzések megszüntetésére [11], elvarrták a lágy szülőutak sérüléseit [12]. 1881-ben végezte Tauffer a rákos méh kiirtását [13] és ugyanebben az évben már 100 hasmetszésről számol be [14], 1888-ban pedig már 285 műtét eredményeit ismerteti [15]. Tauffer híre, népszerűsége gyorsan emelkedett. Jelentékeny magángyakorlata fejlődött ki, az ország minden részéből felkeresték a betegek. Megnősült, elvette Török József gyógyszerész Anna nevű leányát. Házasságából két lánya született, Irma és Margit. Felépítette a mai Bródy Sándor utca 10 alatt kétemeletes házát (1890). A földszinten volt a várószoba és rendelő, mellette egy pihenőszoba a könyvtárral. (Könyvtárát a szegedi szülészeti klinikára hagyományozta.) Később Tápiósüly mellett birtokot vásárolt, Süri pusztán. Ott lovagolt is Tauffer. (Ennek a sportnak a szeretetét a szülészek még Semmelweistöl és Markusovszkytól örökölték.) Süri pusztán tbc-mentes tejüzemet rendeztetett be a klinikák számára, de a birtok ezt a megterhelést nem bírta, és el kellett adnia. Tauffer Vilmos működését az ország határain túl is ismerték. Neves külföldi látogatói voltak. Marion Sims, a kitűnő amerikai szülész pesti tartózkodását meghosszabbította, hogy lássa Tauffer extraperitoneális csonk kezelését (Tauffer csak később tért át az intraperitonealis csonk ellátására, amikor megbízható catgut varróanyag állott rendelkezésére). Meglátogatta a Tauffer-klinikát 1883ban Sir J. Lister is. Lister két ovariotomiát nézett végig és elismerését fejezte ki Tauffer ügyessége és gyorsasága fölött, mert 15—15 perc alatt végzett a műtétekkel [10]. Tauffer megkérdezte Listen, követett-e el valami hibát az asepsis szempontjából. Lister figyelmeztette, hogy egyszer a használt eszközt a nem steril viaszos vászonra tette, a másik hiba az volt, hogy a használt eszközöket átvevő asszisztensnő nem volt kellőképpen mosakodva. A klinika harmadik látogatója Spencer-Wells (1887) volt. Tauffer Spencer-Wells fölött tartott emlékbeszédében megemlékezett erről. Megírta, hogy egyike volt a legizgalmasabb műtéteinek, mert Spencer- Wells és az ő diagnózisa nem fedték egymást. Spencer-Wells nem tartotta az esetet operabilisnak. A műtét jól sikerült,