Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

SZEMLE - Debreczeni István: Arany János hétköznapjai (Horánszky Nándor)

DEBRECZENI ISTVÁN: ARANY JÁNOS HÉTKÖZNAPJAI. Gondolat, Budapest 1968. 147 1., 44 t. Azok számára, akik csak a költő Aranyt ismerik, bizonyára újat jelent ez a könyv. Egyéniségéről keveset tudunk, de ez a mű sokoldalú nézőpontból plasztikus képet rajzol Arany Jánosról. Néhány fejezetcím: „A praeceptor", „A családfő", „Az adós", „A hitelező", „Az üzletember". Minket leginkább az életmódjáról szóló fejezetek érdekelnek: az étkezéséről, borivásáról, dohányzásáról, szórakozásairól szóló részek. Leglényegesebb ezek közül a betegségeivel foglalkozó fejezet. Kiderül ebből, hogy Arany szinte egész élete folyamán betegeskedett vagy legalább is betegnek tartotta magát. Sokat panaszkodott fejfájásairól s fülzúgásáról, és elkeserítette, hogy nem tudnak rajta segíteni. Szinte mindvégig hangulati nyomottsággal, hypochondrias félelmekkel küzdött. Változatos szervi panaszok kísérték a lelki kórképet, ezek időnként a munkára is alkalmatlanná tették. Munkaképessége csökkenésében már a szellemi hanyatlás jeleit vélte felismerni, noha költeményein ennek nyoma sincs. Depresszív hangulata költészetében is sokszor tükröződik. 60 éves kora körül kezdett látása romlani, és ez olyan mértékben fokozódott, hogy később az írás-olvasás sem ment. Ugyanekkor légzőszervi bántalmak, fulladozás, köhögési rohamok gyötörték. Legmakacsabb panasza gyomorbántalmai voltak, ezek miatt kereste fel Karlsbadot. A duzzadt májtájat orvosa, Kovács Sebestény Endre „kusztorával" felnyitotta és epekövek távoztak. A műtét megviselte és sokáig szenvedett miatta. Öregkora örömtelenségben, testi kínokban telt el, míg végül tüdőgyulladás fejezte be életét. Ez a mű sokoldalú aspektusával, érdekes jellemrajzot ad Arany Jánosról. Értékes kiegészítője a függelékben közölt képanyag, amely bemutatja Arany János különböző életkorból származó arcképeit is. Horánszky Nándor