Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Oláh Andor: Pápai Páriz Ferenc, a magyar Hippokratész (1049—1716)

speciális megnyilvánulása a görög életformának, Pápai Páriz számol betegeinek eltérő életmódjával, körülményeiveL) Csak kétszer említ testgyakorlásfélét, sétát. A terhes asszony „kilencedik holnapban gyakorolja testét járásban" (285. 1.). — Hószám megrekedése : „a vérnek megrekedését segíti a házban való lakás . .. Gyakorta járjon, testét ingassa, ne heverjen" (272, 1.). 0. Étrend, Hippokratészhez képest szűkre szabottan találkozunk étrendi előírásokkal. Elöljáróban idéztük Pápai Páriz keserű tapasztalatait, rezignációját a magyarok étrendjével kapcsolatban. Még hozzá is tette: „melyre nézve talám e rész e munkából kimaradhatott volna (ti. az étrendi előírás], de, hogy csorbája ezaránt is ne légyen, jegyzek egynéhány rendelést" (258.1.). A hippokratészi „diéta** fogalom nemcsak gyógyító étrendet jelent, hanem magába foglalja a fürdőket, dörzsöléseket, kenőkúrákat és a testgyakorlást (a fizikoterápiát), a helyes életmódot: a táplálkozás és a tevékenység-testgyakorlás helyes arányát. Pápai Páriz alap gyógymódja is az ilyenfajta „diéta" (a fent említett eltérésekkel), ehhez járul a gyógyszeres kezelés, mely elsősorban fitoterápia. Az izzasztással-melegítéssel, purgációval, érvágással, nadállyal, köpölyözéssel, testgyakorlással (mozgással) valamit ki akar hajtani, űzni a testből, az étrenddel és kenéssel együtt valami megrekedést megindítani. De hogyan és mit? Hogy erre válaszolhassunk, meg kell ismernünk Pápai Páriz elméletét, patogenetikus szemléletét. Nem véletlenül ilyen a gyógyító módszere. Éppúgy, mint Hippokratész, a természet szolgájának vallja magát, a természet gyógyító munkáját kívánja támogatni. A természet pedig úgy gyógyít szerinte is, hogy a betegséget okozó rossz nedveket megérleli, megfőzi és a természetes (száj, fül, hüvely, végbél, orr, húgycső, bőrpórusok) vagy mesterséges utakon (pl. genny áttörése a bőrön át, sipolynyílás) kiüríti. A természet munkáját természetes gyógymódokkal támogatja. No de lássuk részletesen Pápai Páriz gyógyító módszert inspiráló gondolatrendszerét. Az orvos a természet szolgája. Mindjárt a Pax corporis elöljáró beszédében lényeges kijelentésre bukkanunk: „.. . szélesebben kiterfedett az ember nyavalyássága, mint az orvosok tudománya : és hogy az orvosok az ö munkájúkban nem csalhatatlanok, hanem minden ő fáradozásoknak hathatóssága Istentől bíratik, hogy az ő munkájoknak gyümölcsét magoknak ne tulajdonítsák, ne is ítéljenek magok felől egyebet, hanem hogy ők az ő munkájukban az Istennek és a Természetnek szófogadó szolgái** Elsőrendű feladatának tartja tehát, hogy megfigyelje, miként gyógyít a természet. Mindenütt a természet gyógyító munkáját véli felfedezni. „Az orbánc a természetnek olyan munkája lévén, mellyel a májról, szűrői, és egyéb részekről a belső hévséget kiveri : azért a természetet itt legelsőben izzasztásokkal segíthetni" (362. 1,). „Minden hurut a természetnek erőltetése, melyben valamit, ami a természetnek nehéz, igyekszik kivetni. Ez olyan munkája a természetnek a tüdőben, minemű a prüsszentés a főben" (106. 1.). A természet a betegséget okozó rossz humort szolúciós utakon űzi ki. A pestises bubo, cyrbunculus, pokolvar „ezek nem egyebek, hanem a testből