Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Fejezetek a fertőző betegségek történetéből (Gerlóczy Zsigmond emlékére)
101] Korányi F. : Az ázsiai hányszékelésről, Bpest 1873. 102] Korányi S. : Az első napok jelentősége a hastyphus prognosisában, Orv. Hetil. 1915; Wien. klin. Wschr. 1915. 103] Korányi S. : Bevezetés a fertőző betegségek therapiájába, Orv. Hetil. 1924; Zbl. f. Tub. Forsch. 1923. 104] Kossei : Weitere Beobachtungen über die Wirksamkeit des Behringschen Serum, Dtsche med. Wschr. 1894. 105] Kőrösy J. : A pestvárosi kolerajárvány 1872 és l ! 873-ban, Bpest 1875. 106] Kőrösy ].: A heveny fertőző megbetegedések statisztikája az 1881 — 1891. évekről..., Bpest 1894. 107] Kőrösy J. : A himlőoltás véderejéről. Négy statisztikai értekezés, Bpest 1898. 108] Lancisi : De noxiis paludum effluvius, 1716. 109] Langerhans: Tod durch Heilserum, Berk klin. Wschr. No. 27, 1896. 110] Leeuwenhoek, A. : Opera omnia s. Arcanum naturae ope exactissimorum microscopiorum détecta, Leyden 1722. Ill] Lenhossék M. I. : Rövid észrevételek a keletindiai choleráról, Pest 1831. 112] Lenhossék M. L: Beiträge zur Geschichte des Schutzpocken in Ungarn. Über die Verbreitung der Kuhpocken im Graner Comitate, Ztschr. f. Ungarn, 1802. 113] Lenhossék M. I. : Summa praeceptorum in administrando variolae vaccinae negotio per regnum Hungáriáé observandorum, Budae 1829. 114] Louis, P.: Recherches anatomiques, pathologiques et thérapeutiquis sur la maladie connue sous les noms gastro-entérite fièvre putride, adynamique, ataxique, typhoide, I—II, Paris 1829. 115] Löf fier, F.: Untersuchungen über die Bedeutung der Mikroorganismen für die Entstehung der Diphtherie beim Menschen, bei der Taube, und beim Kalbe, Mitt. k. Ges. Amt. 1884. 116] Löffler, F.: Immunisierungs-Heilversuche gegen der Infection mit Milzbrand-, Tetanus- und Diphtherie-Bacillen, Cbl. f. Bakt. 1891. 117] Macnamara: A history of asiatic cholera, London 1876. 118] Magyary-Kossa Gy : Magyar Orvosi Emlékek, I —IV., Bpest, 1929—1940. 119] Morgagni, J. B. : De sedibus et causis morborum per anatomen indagatis libri V, Venet. 1761. 120] Müller, R. : Medizinische Mikrobiologie, München, 1950. 121] Nékám L. sen. : Pertik Ottó (nekrológ), Orv. Hetil. 1913. 122] Nyulas F. : Kolozsvári tehénhimlő, Kolozsvár 1802. 123] Paracelsus: Sämtliche Werke (ed. Sudhoff), I. Abt. 1. Band. München, Berlin 1929. 124] Pearson: Untersuchungen über die Geschichte der Kuhpocken, 1800. 125] Pertik O. : Hagymáz körül szerzett kórboncztani tapasztalatok, Orv. Hetil. 1885. 126] Pertik O. : Jelentés a cholerajárvány miatt tett bakteriológiai vizsgálatok eredményeiről, Bpest 1893. 127] Pertik O. : Choleravibriók a vízben, Orv. Hetil. 1893. 128] Petit et Serres: Traité de le fièvre entèro-mesenterique, Paris, 1814. 129] Petrilla A. : Részletes járványtan, Bpest 1961. 130] Pettenkofer, M.: Untersuchungen und Beobachtungen über die Verbreitungsart der Cholera, München 1855. [131] Pettenkofer, M. : Boden und Grundwasser in ihrer Beziehungen zu Cholera und Typhus, München 1870. 6 Orvostörténeti Közlemények 8i
