Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Fejezetek a fertőző betegségek történetéből (Gerlóczy Zsigmond emlékére)

a lehetőségre. 1908-ban pl. 2 esetben botulizmus vagy sepsis volt a kinti orvosok kórisméje, csak a László-kórházban ismerték fel a kiütéses typhust. Aránylag rövid időn belül 203 (!) kiütéses typhusban szenvedő beteget szállítottak a kórházba. Rendkívül nagy gondot fordítottak a járvány felszámolására, ami átmeneti terjedés után sikerrel is járt. 1910-ben ugyanis még 216-ra (!) emelkedett a fővárosban előforduló kiütéses typhus-esetek száma. Igen tanulságos az egyik helyszíni szemle eredménye. Az egyik kórházba szállított beteg lakószobájában ugyanis 4 lázas személyt találtak, akiken kiütéses typhust kórisméztek; a tömegszállás összes lakója ugyan tetvesnek bizonyult, de még nem fertőződött, az azonnali tetvetlenítéssel és fertőtlenítéssel elejét vették az újabb megbetegedéseknek [67], Differenciális diagnózis szempontjából — Gerlóczy szerint [67] — typhus abdominalis, meningitis cerebrospinalis, scarlat, morbilli, rubeola és septicopyaemia a felmerülő lehetőségek. Hangsúlyozza azonban, hogy kiütés, láz és somnolentia esetén — járvány mentes időben is — az orvos mindig gondoljon kiütéses typhus lehetőségére [67]. 4. A cholera Az ázsiai, vagyis járványos cholera régóta endemiás Indiában (Bengália, Gangesz torkolata, a Himalája vidéke stb.). Susruta könyvében mint visüchika szerepel [162]. G. Correa 1503-ban Kalkutta táján, Garcia de Orto 1563-ban Goa vidékén észlelte, ott mordeshin, ill. hachaiza néven ismerték ezt a betegséget. 1629-ben Jávában, a XVIII, században egész Indiában, 1817-ben pedig Japánban (Macnamara [117]) terjedt el. A cholera több pandemias hullámot okozott. Az időrendi periodizálás azonban a különböző orvostörténelmi munkákban nem azonos, ezért az V, táblázatban összefoglaljuk az eltérő véleményeket. Az első világhullám az orosz területeken keresztül érte el Galíciát. A kezdeti magas morbiditás átmenetileg csökkent, ezért az osztrák hatóságok felfüggeszV. táblázat Cholera pandémiák időpontjai Acker kn echt Főssel Haeser szerint I. 1826 — 1837 1817-1823 1816—1837 I. periódus: 1816 — 1823 2. periódus: 1826-1837 II. 1840—1862 1826-1837 1840-1850 III. 1863 — 1875 1846-1861 1863 — 1873 IV. 1883 — 1894 1863 — 1875 Haeser könyve V. — 1883-1895 1882-ben jelent meg