Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Fejezetek a fertőző betegségek történetéből (Gerlóczy Zsigmond emlékére)
d iphthera = állati bőr). A croupos és a„ diphtherias gyulladás fogalmát kórbonctanilag Virchow határozta meg. Franciaországban a múlt század első évtizedében olyan tömegesen fordult elő a diphtheria, hogy /. Napóleon pályadíjat tűzött ki a sikeresebb gyógyítás érdekében. A XIX. század közepén újabb pandemias hullám következett, majd csaknem egész Európában endémiássá válik a diphtheria; Svédországban 1855-ben, Hollandiában 1857-ben, Angliában 1858-ban, Németországban 1856-ban, Olaszországban 1861-ben, Magyarországon 1878-ban honosodott meg [79, 120]. Magyarországon 1890 és 1900 között átlag évi 14 000—34 000 halálesetet okozott [146]. 1884-ben Löf fier kitenyésztette a kórokozót [115], amit Klebs már 1873-ban látott [96]. Roux és Yersin [152] már említett toxológiai, valamint Behring és Kitasato [16] immunológiai vizsgálatai után Behring előállította a gyógysavót [9—12], amit 1892-től egyre szélesebb körben alkalmaztak. Bordet megállapította, hogy az antitoxin mint antitest és az antigéntermészetű toxin együttesen minden veszély nélkül adható; ennek folyományaként Behring 1913-ban elkezdte az aktív immunizálást [14, 15], mégpedig toxin-antitoxin keverékkel. Ramon 1923-ban írta le az anatoxint [140]. Bár Behring gyógysavója döntően megjavította a halálozási statisztikát (lásd I. táblázat), a kortársak egy része — elég sokáig — idegenkedett alkalmazásától. Az 1894. szept. 1—9. között Budapesten tartott VIII. nemzetközi közegészégügyi és demográfiai kongresszuson is meglehetősen hűvösen fogadták (lásd [57] felszólalások), ahogyan ezt Heubner önéletrajzában is leírja. Végre Roux előadta kitűnő tapasztalatait [151]. Ennek hatására ifj, Bókay Jánost kérték fel a gyógysavó klinikai hatásának tanulmányozására. Bókay János, továbbá Gerlóczy Zsigmond, majd id, Berend Miklós tett eleget a feladatnak. /. táblázat a) Savókezelés előtti idő év szerző letalit. % 1887-1894 Ganghofer 49 1891 Berend 00 1892 Berend 53,5 1893 Baginsky 48,4 1894 L'Hôpital Trousseau 60 1894 Kossei 53 1891 — 1894 Bókay 53,7 1893 Gerlóczy 44,9 b) Savókezelés utáni idő év szerző letalit. % 1894 Ganghofer 12,7 1894 Heubner 21 1894 Roux 26 1895 Baginsky 15,8 1895 Berend 15 1895 Kossel 23 1894 Gerlóczy 27,3 1895 Gerlóczy 19,9 1896 Gerlóczy 11,1 1905 Gerlóczy 9,5 1908 Gerlóczy 10,8 1910 Gerlóczy 12,6 1895 — 1904 Bókay 9,32 1915 — 1922 Bókay 7,8
