Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlései (1841-1933)

JEGYZETEK ;[1] Grósz Emil: A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének száz éve. Term.-tud. Közi. 1941. 352. 1. — Szőkefalvi-Nagy Zoltán : A magyar orvosok és természetvizsgálók egri vándorgyűlésének centenáriuma; Táplányi Endre : Hozzászólás dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán . . . dolgozatához. Gyógyszerészet, 1969. 2. sz. 58-60. 1. \2] Szabó József : Pillantás a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének múltjába és jövőjébe. Term.-tud. Közi. 1890. 538. 1. [3] Bugát Pál : Tudományosságunk előmozdítása ügyében indítvány. Orvosi Tár, 1840. II. 185-192. és 202 — 206. 1. [4] Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pesten tartott első nagy gyűlésének munkálatai. (Szerk.: Bugát Pál és Flór Ferenc) 7. 1. [5] Bugát id. cikk. 189. 1. [6] Napi Közlöny, 1863. 1. 1. [7] A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók harmadik közgyűlése. Pesti Napló, 1842. 290. 1. {8] Chyzer Kornél : A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840-től 1890-ig. S. A. Üjhely, 1890. Schächter—Lakits—Prochner — Kerekes : A m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1890-től 1910-ig. Budapest, 1910. [9] Chyzer: i. m. 82-83. 1. 110] Term.-tud. Közi. 1892. 497. 1. [11] Grósz : id. cikk. [12] Bugát: id. cikk. 188. 1, [13] Uo, 206. 1. [14] Term.-tud. Közi. 1896. 596. 1. [15] Napi Közlöny 1868. 35. 1. [16] Chyzer: i. m. 21. 1. [17] A m. orv. és term, vizsg. XXIV. vándorgyűlés munkálatai. 1888. 231. 1. [18] Term.-tud. Közi. 1899. 425. 1. [19] Term.-tud. Közi. 1905. 416. 1. [20] A m. orv. és term, vizsg. XXXIII. vándorgyűlés munkálatai. 1905. 363. 1. [21] Schächter stb. i. m. 6. 1. [22] Uo. 7. 1. [23] A m. orv. és term, vizsg. XLI. vándorgyűlés munkálatai. 1934. 76. 1. ZUSAMMENFASSUNG Der Gedanke, dass man die ungarischen Ärzte und alle jenen, die sich den Naturwissenschaften widmen, der Zusammenarbeit halber zu gemeinsamen Sitzungen einladen soll, wurde bereits anfangs des XVIII. Jahrhunderts ausgesprochen, aber zu seiner Verwirklichung konnte erst im J. 1841 kommen. Als Vorlage erachtete man das System der Wandersitzungen, welches Oken in Deutschland schon im 1822 verwirklichte, und im 1831 auch in England eingeführt worden war. Auf dem Gebiet der Veranstaltung solcher Sitzungen von Ärzten und Naturwissenschaftler ist somit Ungarn dritter nach der Reihe, mit 10 Jahren vor Amerika und mit 30 vor Frankreich rangierend. Es gab insgesamt 40 Wandersitzungen, wovon sechs in Budapest, die weiteren in 28 anderen Städten stattfanden. Die einzelnen Sitzungen rechnete man auch