Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil—Tardy Lajos: Gyöngyössi Pál archiater és Platon Levsin

tünk volna. Ez a filozófus-orvos olyan jól kezelt engem kininnel, hogy a tél hátralevő részét, a tavaszt s az egész nyarat ismét munkával tölthettem el" [12], Schlözer levele megerősít annak ismeretében, ami Gyöngyössi disszertációjából is kiviláglik, hogy ti. kezelési eljárásaiban empirikus volt. Csak azt alkalmazta rendszeresen, aminek gyakorlati hasznáról meggyőződött. Elhárította azokat az abban az időben felbukkanó, majd később gomba módra szaporodó „iskolákat" és teóriákat, amelyek azt hirdették, hogy kizárólag egyes meghatározott kezelési elvek adják minden betegség sikeres gyógyításának a kulcsát. Másutt is hangsúlyozta, hogy a nagy teoretikusok és klinikusok tanításainak elfogadása mellett sem egy valamely szisztéma feltétel nélküli híve [13], Hogy miért ruházta fel Schlözer Gyöngyössit a filozófus-orvos mindennél kitüntetőbb jelzőjével, arra most derült fény, amikor szerencsés véletlen folytán megismerkedhettünk Platon Levsinhtz, a 18. századi orosz közélet igen jelentős személyiségéhez írt néhány levelével [14]. Az 1737-ben született Platon Levsin a teológia elvégzése után alig húszéves korára már a moszkvai szláv—görög—latin akadémia tanára lett, amellett igen alapos földrajzi, történeti és nyelvészeti tanulmányokat folytat. Szószékről hirdetett viszonylag szabadelvű tanításai miatt eretnekséggel vádolták, de sikerült tisztáznia magát. A kor vezető orosz államférfiai, A. G. Razumovszkij, I. L Suvalov és mások felismerték kivételes tehetségét, és ennek is tulajdonítható, hogy 1763-ban a cárnő megbízta a trónörökös nevelésével. Munkáit, nyomtatásban megjelent beszédeit több nyelvre lefordították, s Voltaire is igen kedvezően nyilatkozott írójukról. Az N. I. Novikov elleni Gyöngyössi levele a Fasciculus litterarumban