Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Füves Ödön: A pesti görög—román szegényápolda

JEGYZETEK Jl] H. Anasztasziosz Theodoszi 1775-ben a városi kórházra hagyott pénzt. (Fővárosi Levéltár Inventaria et Testamenta a. a. 1187.) — Egy 1790-ből származó, a bpesti ortodox egyházközség levéltárában őrzött okmány a tábori kórház hiányzó felszereléseit sorolja fel. Bizonyára a görögök is hozzájárultak adományaikkal azok pótlásához. [2] Hunfalvy J. : Pesth und Ofen nebst Umgegend. Pest 1859. 191. [3] Többek között Csóka Joannes 1786-ban 500 Ft-ot adományozott a kórháznak; özv. Makovszkyné Prendo Katharia 10 406 Ft-ot hagyott ugyanerre a célra. [4] Országos Levéltár HTT Dep. Relig. Gr. n. u. 1793. fons 49. A Helytartó Tanács 1793. III. 7-i 7078 sz. rendelete. [5] Townson Róbert 1793. évi látogatásakor Pesten csupán két kórház működött: az egyetemi kórház 10—12 férőhellyel és a városi kórház 8 ággyal. Mindkettő rossz, elhanyagolt állapotban volt. L. Pásztor M. : A 150 éves Lipótváros. Bp. 1940, 24. [6] Fővárosi Levéltár Intimata a. m. 5539. [7] A kórház „önvétkök nélkül elszegényedett és szegény utasokra is kiterjeszti jótékonyságát." Buda-Pest a magyarok fővárosa. Pest 1845. [8] Jankovich A. : Pesth und Ofen besonders in medizinischer und anthropologischer Hinsicht. Ofen 1838. 256. [9] Az 1831 — 44, 1861 — 74 és 1789 — 90 évek közti gyógyszerkönyvek megtalálhatók a budapesti ortodox egyházközség levéltárában. [ 10] Schorns F. : Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn. Pest 1821. 325 — 6. [11] Engländerne Brüll K. : Orvosok és kórházak Pest-Budán. Bp. én. 118 — 9. [12] Terczy volt a görög kórház orvosa 1859-ben bekövetkezett haláláig. [13] Szacelláry P. : A görög udvar. Bp. 1924. 27. [14] Wohlfeinster und zuverlässigster Fremdenführer durch Pest und Ofen und Umgebungen. Pest. 1847. 107. [15] Az egyházközség levéltárában talált adat ugyanúgy, mint a szövegben utána következők is. ZUSAMMENFASSUNG Im Laufe des 18. Jahrhunderts kamen viele Griechen und Makedowlachen von griechischer Bildung nach Ungarn aus Makedonien, Epirus und Albanien, die damals noch unter türkischer Herrschaft waren. Die Griechen erschienen anfangs als Wanderhändler in den ungarischen Dörfern und Städten. Erst später wurden sie da in grösserer Zahl sesshaft. Infolge ihrer geschickten Handelstätigkeit und der ihnen erteilten Privilegien häuften sie grosse Geldsummen an. Der Transithandel nach Wien wurde namentlich über Pest betrieben, wo sich eines der bedeutendsten Zentren der griechischen Diaspora befand. Um ihre Religion und Nationalität zu bewahren, stifteten die Pester Griechen eine Kirche bzw. griechisch-wallachische Schulen. Sie hatten aber Sorge auch um ihre alten, kränlichen Landsleute und beschlossen schon im Jahre 1787, ein Spital für sie zu gründen. Zu diesem Zweck wurde eine grosse Summe gesammelt. Der Stadtmagistrat wollte dieses Geld zur Errichtung eines Stadtspitals verwenden, wo auch die Griechen Bettsstellen bekommen hätten. Die Griechen lehnten diesen Plan ab und richteten im Jahre 1794 im Gebäude der Kirchengemeinde in der Ga-