Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből

a Hazánk 1868. évi 287. száma írta. Az orvoskari tanártestület jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét Balassa halála felett [11]. A tanártestület értesítette az egyetemi tanácsot és a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumot Balassa haláláról [12]. Balassa János helyettesítésére Kovács József, ill. Navratil Imre jelentkezett, míg az orvostanhallgatók Verebély Lászlót — Balassa tanársegédét — szerették volna [13]. Egyes hírlapok szerint a városban elterjedt, hogy Balassa helyére Kovács-Sebestény Endre kerül [14]. 1869. január 15-én nevezték ki Kovács Józsefet helyettesítésre a sebészeti tanszékre [15]. Pestváros tanácsa, ill. az „Unió" r. t. — aminek Balassa választmányi tagja volt — jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét a nagy sebész halála miatt [16]. Az Akadémián 1868. december 14-én tartott ülésen Jendrassik nekrológot olvasott fel az elhunyt tiszteleti tag felett [17]. A Természettudományi Társulatban december 16-án tartott ülésen jelentette be a titkár Balassa elhunytát [18]. A Debreceni Orvosegyletben, a Természettudományi Társulatban 1869-ben tartottak emlékbeszédet Balassa felett, ugyanebben az évben Balassa János emlékünnepség zajlott le Miskolcon. Az Akadémián Jendrassik Jenő 1870. május 28-án mondott emlékbeszédet, míg az Orvosegyíetben 1872. december 9-én tartott Lumniczer Sándor emlékbeszédet a nagy sebész halálának 4. évfordulóján [19, 20]. Ozv. Balassa Jánosné számára a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium évi 420 forint nyugdíjat engedélyezett [21], 1870. március 17-én nevezte ki a király Kovács Józsefet a pesti egyetem gyakorlati sebészet tanárává [22]. Balassa István közbenjárására a Ganz és Rottenbiller sírboltok közt levő kettős sírhelyet (jobb oldali fali sírboltok 194—195) jelölték ki Balassa János síremléke számára. Balassa István 1870. év elején benyújtotta Pest temetői bizottmányához Balassa sírboltjának tervét és kérte, hogy a terv megvalósításához beleegyezésüket adják. Az engedélyt május 5-én meg is kapta [23]. 1870. december 9-én reggel 8 órakor tették át Balassa holttestét az elkészült családi sírboltba. Az emlékmű, amelyet felesége, készíttetett, Schönfeld bécsi műhelyében készült. Balassa carrarai márványból készült mellszobra márvány talapzatra állított csonka oszlopon helyezkedett el, a talapzat lépcsőjéhez jobbról és balról egy-egy női alak ' támaszkodik [24]. Balassa Jánosné az orvoskari tanártestület dékánjához 1872. június 24-én írt levelében közölte, hogy férjének hátrahagyott orvosi könyvtárát a sebészeti klinikának adományozza. Létesített egy alapítványt is 2000 forintos földtehermentesítési kötvényekben, hogy a gyűjtemény állománya állandóan növelhető legyen [25]. Az orvoskari tanártestület az alapítványt és annak kezelését elfogadta és azt az alapítónőnek jegyzőkönyvileg meg is köszönte [26]. 1872-ben a lapok hírül adták, hogy Balassa carrarai márványból készült síremlékét ismeretlen tettesek megrongálták [27]. Később a síremléket helyreállították. A Balassa-sírboltba temették Balassa Ödönt, Torkos Emiliát, Torkos Lászlót, Torkos Irmát. (Balassa János testvérének, Balassa Emiliánák volt a férje Torkos László.) A Balassa-síremlék a II. világháború alatt jelentős mértékben megrongálódott. Helyreállítása nemrég fejeződött be.