Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből

JEGYZETEK A kutatáshoz felhasználtuk a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található akadémiai kis ülési jegyzőkönyvek 1858 —1872-ig terjedő köteteit, valamint a Titok­noki Hivatal Balassa Jánossal kapcsolatos anyagát és a levelezést. III. BALASSA PESTI LAKÁSAI ÉS HÁZÉPÍTTETÉSE (A „BALASSA-HÁZ") Balassa János 1862—63-ban Ybl Miklós tervei alapján házat építtetett a Váci út 59-ben. (Ma Bajcsy-Zsilinszky út 17). A ház ma is áll, elsőosztályú mű­emlék. Jelenleg renoválják. Balassa János Sárszentlőrincen született az evangélikus parókián 1814-ben, gimnáziumi tanulmányait Sárszentlőrincen, Sopronban, ill. Pozsonyban végezte. Egyetemi tanulmányait Pesten kezdte el, itt tanult három évig, majd Bécsben fejezte be medikuséveit. 29 éves korában, 1843-ban választották meg a pesti orvosegyetem sebészi tanszékének professzorául, addig Bécsben orvosként dolgozott. Balassa 1843-tól a Váci utca 36-ban lakott. (Ma Váci utca 9.) [1], A feljegyzé­sek még 1848-ban is itt jelzik szállását [2], Egy 1852-ből származó irat szerint ebben az évben a József tér 11 -ben (ma József Nádor tér 1) majd 1852 nyarától Balassa a Váci út 8-ban lakott. (Később Váci út 59, Váci körút 17, Vilmos császár út 17, Bajcsy-Zsilinszky út 17.) [3, 4]. A „Balassa-ház" a Terézvárosban áll. Az 1710-es években a város növekvő számú lakossága a városfalon kívül eső, művelésre alkalmas területeket lassan birtokába vette, a városhoz közelebb eső jobb minőségű földeket pedig a Tanács kerteknek osztotta ki. Az 1700-as évek elején még felső külvárosnak nevezett település 1777-ben kapta a Terézváros nevet. A Terézváros a 18. század végére Pest legnagyobb külvárosa lett. A térképen jelzett 103—106. szántó területé­nek nagysága a 18. században változatlan maradt, mivel csak a 104. és 105. szán­tónak a Hajós utca felőli végén osztottak ki néhány házhelyet. E szántók területét a század végén kertnek használták (Balassa későbbi háza a 104. szántónak a mai Bajcsy-Zsilinszky út felőli részén helyezkedett el) [5]. A mai Bajcsy-Zsilinszky út 17. két telek összevonásával, két régebbi épület egységbe építésével keletkezett. A 19. század elején a saroktelek Martin Lazarusé volt (272 négyszögöl), tőle 1845. június 19-én Szebényi János vette meg [6]. A telekre 1838-ban Hild József egy kétemeletes házat épített Szebényi részére [7]. A terveken „Clara Hild 1 ' szerepel, de Rados véleménye szerint Hild József „szellemi termékének kell tekintenünk" [8]. Feltételezhetően Hild József épülete klasszicista stílusú volt. 1850-ben Hild Károly háromemeletesre építette Hohfeld Ignác számára [9]. Valószínű, hogy Hild Károly csak a díszítéseken változtatott, kissé romantizálta. A szomszédos telek tulajdonosa a század elején Martin Lazarus, majd Johann Raimann. 1842, március 31-én Diescher János vásárolta meg a 288 négyszögöl

Next

/
Oldalképek
Tartalom