Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből

1862. jan. 13. nyelv- és széptudományi osztály- és összes ülés, 1863. jan. 13. nagygyűlés, 1864. jan. 20. nagygyűlés, 1864. okt. 24. filozófiai és törvény- és történettudományi osztályülés, 1865. dec. 7, 9. 10. nagygyűlés, 1867. jan. 29. 30. nagygyűlés, 1868. márc. 18. nagygyűlés. A Magyar Tudományos Akadémia 186 l-re kiadott Alamanachja említi Balassát, mint választott, de még helyt nem foglalt tagot. Az 1863, 64, 65, 66, 67, 68ra kiadott Almanachok a természettudományi osztály tiszteleti tagjai közt említik Balassát, felsorolják különböző címeit, lakáshelyét, megválasztásának idejét stb. Az 1863-ra kiadott Almanach említi a tagok munkálatai közt a „Képző műtétek" c. művét, mint amely sajtó alatt van, a 64-re kiadott „A hassérvekről" és az Orvosi Hetilapban időközben megjelent 19 Balassa-cikket említi, az 1868-ra kiadott pedig az Orvosi Hetilapban megjelent 4 cikkét, ill. a „Képző műtétek" c. munkát Balassa János arcképét a Magyar Akadémiai Album 1865-ben közölte a természettudományi osztály tiszteleti tagjai közt. Balassának az Akadémián elfoglalt ülési helyét is ismerjük egy Arany-kézirat révén, a II. csoportban a 9. széken Nedtvich és Jedlik közt ült. Balassa János Akadémiai működésével kapcsolatos, hogy a sebészprofesszor az Akadémia titoknokának, Arany Jánosnak és családjának volt az orvosa. A titoknokot is több ízben gyógyította. Szliácsra is ő küldte 1862-ben üdülni, miként Tompához, ill. Kazinczy Gáborhoz írt Arany-levelekből értesülünk. 1868. december 9-én halt meg Balassa János és december 11-én temették el a Kerepesi úti temetőben. A Széchenyi Könyvtár Különgyűjteményében megtaláltuk a sebészprofesszor gyászjelentését, amelyen a következő feljegyzést olvashatjuk: „Akadémiai tagok összegyűlnek félórával előbb a palotában — amennyire lehet, gyászkardosan is, a koporsó-szalag vitelére." (Az Akadémia Kézirattárában Balassa János temetésével kapcsolatos irat nem található). A filozófiai, törvény- és történettudományi osztályok részére 1868. december 14-én tartott ülésen Jendrassik Jenő az Akadémia levelező tagja nekrológot olvasott fel Balassa János felett. A nekrológot az Akadémiai Értesítő is közölte. Arany János 1868. december 18-án levélben szólította fel a matematikai és természettudományi osztályt „egy formaszerű és kimerítő emlékbeszéd" tartására. Az 1869. február 18-án tartott bizottsági ülésben a titoknok előterjesztette a február 8-án tartott osztályülési végzést, mely szerint a Balassa feletti emlékbeszéd tartására Jendrassik vállalkozott. A bizottság véleményét kérte, hogy ez az emlékbeszéd osztálygyűlésen vagy közülésen tartassék. A bizottság döntését közvetlenül nem ismerjük, de Jendrassik az emlékbeszédet a Magyar Tudományos Akadémia 1870. május 28-án tartott ünnepélyes közgyűlésén tartotta. Ugyanezen az ülésen a titkári jelentésnek utolsó mondataiban emlékezett meg Arany János a legnagyobb magyar sebészről, aki „szakjában messze földig páratlan, fáradatlan, csaknem utolsó percéig a szenvedő emberiség jóltevője volt, kinek a „Képző műtétekről" írott munkája Évkönyveink egyik díszét teszi: nevét szükséges-e említenem? — Balassa János! . .."