Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből

TÖREDÉKEK BALASSA JÁNOS ÉLETÉBŐL , írta: ifj. BONNYAI SÁNDOR (Budapest) ~ryalassa János a magyar sebészet megalapítója, az önálló magyar orvostudomány XJ egyik legnagyobb egyénisége volt. Méltán megilleti az orvostudomány polihisztora cím. Kora egyik legnagyobb sebésze, több híres beteget is gyógyított (Arany János, Erzsébet királynő, Teleki József stb.). Korában hazánk legkeresettebb gyakorló orvosa. A Magyar Néplaptól kezdve a Bolond Miskáig különböző folyóiratok foglalkoztak műtéteivel, ismertették munkáját — vagy esetleg kifigurázták. Életútja töretlen. Az egyetemi tanári kinevezését fiatalon, nem egészen 29 éves korában kapta meg. Az egész magyar orvostudomány, de főleg a sebészet európai szintre való emelése Balassa érdeme és a Balassa-köré. Semmelweissztl és MarkusovszkyvdX való barátsága és a rájuk gyakorolt hatása közismert. Elévülhetetlen érdemei vannak Balassának az Orvosi Hetilap, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, a közegészségügy és az orvosi rendet általánosan érintő reformok terén. Száz éve halt meg Balassa János. Hagyatéka a többi nagy magyar orvoséhoz hasonlóan kallódik. Jelen tanulmányomban Balassa eredményekben gazdag életének egy-két töredékét dolgoztam fel. Halálának századik évfordulója alkalmából méltó, hogy életének egy-két érdekesebb mozzanatát felelevenítsük. I. BALASSA ÉS A MAGYAR KIRÁLYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT 1847. március 13-án választotta a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagjai közé Balassa János (1814 —1868) sebészprofesszort [10]. 1847. március 29-én tartott kisgyűlésen több tag levelét mutatták be, akik „taggá lett választásukon örömüket és köszönetüket nyilvánítják, nevezetesen Balassa János egyetemi tanáré, ki az élettani szakhoz csatlakozik . .." [10]. Balassa János 1847-től haláláig, 1868-ig volt a társulat tagja. Ez idő alatt a jegyzőkönyvek tanúsága szerint 4 alkalommal vett részt az üléseken, mint társulati tag (1859. január 22,; február 5.; február 19.; március 5.) [10, 11], A jegyzőkönyv több esetben nem, ill. csak részben sorolta fel a résztvevőket, így lehetséges, hogy Balassa több ülésen vett részt, mint amennyit a kéziratok alapján ki lehet mutatni.