Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
ADATTÁR - Erasmus: A természetellenes házasság (Fordította: Komor Ilona)
Bár Mezentius sem lett volna szerintem olyan embertelen, hogy egy ilyen szeretetreméltó kislányt egy hullához kössön. És nincs olyan hulla, amely olyan borzalmas volna mint ez. Lélegzete valóságos méreg, ha beszél, az pestis, ha megfog valamit, az halál. Gabriel : És gondolj csak arra, Petronius barátom, milyen élvezetes lehet az ó' kedveskedése, ölelése, éjszakai enyelgése, becézgetése, simogatása! Petronius : Hallottam már, amint a teológusok természetellenes házasságról beszéltek. Ezt bizony teljes joggal természetellenes házasságnak nevezhetjük. Olyan ez, mintha drágakövet ólomba foglalna valaki. — Amin ellenben a legjobban csodálkozom, az ennek a törékeny kislánynak a bátorsága. Az ilyen kislányok el szoktak ájulni, ha szellemet vagy kísértetet látnak, ő ellenben éjnek idején meg mer ölelni egy ilyen hullát ! Gabriel : A leányt menti a szülői tekintély, a barátok erőszakossága, a korával járó meggondolatlanság. Nem győzök azonban csodálkozni a szülők őrültségén. Ki az, aki, ha lánya még olyan rossz külsejű is, ilyen bélpoklos emberhez adja? Petronius : Spnki, nézetem szerint, ha csak egy csepp józan esze van. Ha nekem kancsal vagy sánta lányom lenne, s olyan rút, amilyennek Homeros írja le Thersitest, s ha egy garas hozománya sem volna, akkor sem adnám ilyen kérőhöz feleségül. Gabriel: De ez a járványos betegség minden bélpoklosságnál szörnyűbb és ártalmasabb. Gyorsabban terjed ugyanis, ismételten visszatér, gyakran halálos, a bélpoklosságtóJ ellenben az ember nem egyszer öregkort is megélhet. Petronius : Talán nem tudtak a szülők a vőlegény betegségéről? Gabriel: Ellenkezőleg, nagyon is tudtak róla. Petronius : Ha ilyen rosszat akartak leányuknak, miért nem varrták inkább egy Zsákba és dobták a Scheide folyóba? Gabriel : Az valóban kisebb őrültség lett volna részükről. Petronius : Milyen értéke tette számukra olyan kívánatossá ezt a kérőt ? Kiválik talán valamiben? Gabriel : Sok mindenben. Ügyes kockajátékos, fölülmúlhatatlan az ivásban, elvetemült szoknyavadász, legnagyobb művésze a hazudozásnak és a csalásnak, fáradhatatlan a fosztogatásban, kiváló a tékozlásban, hírhedt tivornyáiról. Mit mondjak még? Ha az iskolában csak hét szabad tudományt oktatnak, ő legalább tíz tilos tudományban jártas. Petronius : Mégis kellett lennie valaminek, ami a leány szülei szemében vonzóvá tette őt. Gabriel : Semmi egyéb csak a dicső lovagi cím. Petronius: Milyen lovag az, aki rühessége miatt alig tud a nyeregben ülni? De talán pompás birtokai vannak? Gabriel : Közepes birtoka volt. De kicsapongó életmódja következtében nem maradt egyebe csak egy kis tornya, onnan indul el rabolni, és ez a torony úgy van berendezve, hogy disznaját sem tartaná benne szívesen az ember. De közben folyton csak várról, hűbérbirtokról és egyéb hangzatos dolgokról beszél, el nem mulasztja címerét mindenhová feltűzni, Petronius: Milyen címer van a pajzsán? Gábriel : Három arany elefánt vörös mezőben.