Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Erasmus: A természetellenes házasság (Fordította: Komor Ilona)

Bár Mezentius sem lett volna szerintem olyan embertelen, hogy egy ilyen szere­tetreméltó kislányt egy hullához kössön. És nincs olyan hulla, amely olyan bor­zalmas volna mint ez. Lélegzete valóságos méreg, ha beszél, az pestis, ha megfog valamit, az halál. Gabriel : És gondolj csak arra, Petronius barátom, milyen élvezetes lehet az ó' kedveskedése, ölelése, éjszakai enyelgése, becézgetése, simogatása! Petronius : Hallottam már, amint a teológusok természetellenes házasságról beszéltek. Ezt bizony teljes joggal természetellenes házasságnak nevezhetjük. Olyan ez, mintha drágakövet ólomba foglalna valaki. — Amin ellenben a leg­jobban csodálkozom, az ennek a törékeny kislánynak a bátorsága. Az ilyen kis­lányok el szoktak ájulni, ha szellemet vagy kísértetet látnak, ő ellenben éjnek idején meg mer ölelni egy ilyen hullát ! Gabriel : A leányt menti a szülői tekintély, a barátok erőszakossága, a korával járó meggondolatlanság. Nem győzök azonban csodálkozni a szülők őrültségén. Ki az, aki, ha lánya még olyan rossz külsejű is, ilyen bélpoklos emberhez adja? Petronius : Spnki, nézetem szerint, ha csak egy csepp józan esze van. Ha nekem kancsal vagy sánta lányom lenne, s olyan rút, amilyennek Homeros írja le Thersitest, s ha egy garas hozománya sem volna, akkor sem adnám ilyen kérőhöz feleségül. Gabriel: De ez a járványos betegség minden bélpoklosságnál szörnyűbb és ártalmasabb. Gyorsabban terjed ugyanis, ismételten visszatér, gyakran halálos, a bélpoklosságtóJ ellenben az ember nem egyszer öregkort is megélhet. Petronius : Talán nem tudtak a szülők a vőlegény betegségéről? Gabriel: Ellenkezőleg, nagyon is tudtak róla. Petronius : Ha ilyen rosszat akartak leányuknak, miért nem varrták inkább egy Zsákba és dobták a Scheide folyóba? Gabriel : Az valóban kisebb őrültség lett volna részükről. Petronius : Milyen értéke tette számukra olyan kívánatossá ezt a kérőt ? Kiválik talán valamiben? Gabriel : Sok mindenben. Ügyes kockajátékos, fölülmúlhatatlan az ivásban, elvetemült szoknyavadász, legnagyobb művésze a hazudozásnak és a csalásnak, fáradhatatlan a fosztogatásban, kiváló a tékozlásban, hírhedt tivornyáiról. Mit mondjak még? Ha az iskolában csak hét szabad tudományt oktatnak, ő legalább tíz tilos tudományban jártas. Petronius : Mégis kellett lennie valaminek, ami a leány szülei szemében vonzóvá tette őt. Gabriel : Semmi egyéb csak a dicső lovagi cím. Petronius: Milyen lovag az, aki rühessége miatt alig tud a nyeregben ülni? De talán pompás birtokai vannak? Gabriel : Közepes birtoka volt. De kicsapongó életmódja következtében nem maradt egyebe csak egy kis tornya, onnan indul el rabolni, és ez a torony úgy van berendezve, hogy disznaját sem tartaná benne szívesen az ember. De közben folyton csak várról, hűbérbirtokról és egyéb hangzatos dolgokról beszél, el nem mulasztja címerét mindenhová feltűzni, Petronius: Milyen címer van a pajzsán? Gábriel : Három arany elefánt vörös mezőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom