Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
ADATTÁR - Erasmus: A természetellenes házasság (Fordította: Komor Ilona)
ábrázolta benne a sarlatán típusát, akinek semmi köze a kémia terén folyó komoly kísérletekhez, melyek az emberiség jólétét vannak hivatva előmozdítani. A humanista szemével figyelte kora orvostudományát is, s talán ezen a területen sürgette legtürelmetlenebbül az igazi eredményeket. Ehhez minden bizonnyal szubjektív okok is hozzájárultak. Hiszen egyfelől ő maga is sokat szenvedett gyönge testalkata, testi-lelki túlérzékenysége következtében. Másfelől gyermekkorában elvesztette édesanyját, aki pestisjárvány áldozata lett, s ez családi körülményeit tekintve különösen súlyos fordulatot hozott életébe. Nem véletlen tehát, hogy a Beszélgetésekben, de egyéb munkáiban is, különösen a higiéné különböző ágai, valamint a járványok foglalkoztatják leginkább. A legapróbb részletekbe menő alapossággal elemzi a táplálkozási, öltözködési szokásokon túlmenően a tisztálkodás terén meglevő hibákat. A vendégfogadókról szóló dialógusban egyenesen aszerint állapítja meg az egyes európai országok színvonalát, miként valósítják meg a szorosan vett tisztasági követelményeket fogadóikban. Nemcsak az egyének e téren elkövetett hibáira mutat rá, hanem az egyes államok vezetőinek feladatát is kijelöli; szerinte egyik legsürgősebb teendőjük a járványok terjedésének megakadályozása országukban. Mindezek a gondolatok együtt találhatók a dialógusban. Az akkor rohamosan terjedő és nagy mértékben pusztító morbus Gallicusra hívja fel benne a figyelmet. Petronius és Gabriel beszélgetése során élesen rajzolódik ki előttünk a dialógus tulajdonképpeni főszereplője, a csonka orrú, sántító, egész testén sebekkel borított sápatag lovag képe. Modellje is ismeretes: Ulrich von Hutten, a német humanizmus egyik vezető alakja, aki kora ifjúságától kezdve harmincötéves korában bekövetkezett haláláig szenvedett ebben a betegségben. Köztudomású volt ez humanista körökben, annál is inkább, mert maga is sokat írt róla. De Guaiaci medicina et morbo Gallico c. munkájában pl., amelyet megjelenésekor a legtöbb európai nyelvre lefordítottak, részletesen szól tüneteiről, terjedésének körülményeiről, gyógymódjairól stb. (Munkáját egyébként a brandenburgi érseknek ajánlotta!) Erasmus kezdetben nagy érdeklődéssel fogadta a nála kb. húsz évvel fiatalabb tehetséges humanista közeledését. Később a reformációért vívott harcok során nem elvi síkon, hanem módszerek tekintetében alakultak ki nézeteltérések közöttük, de — mint levelezésében található utalások alapján nem kétséges — Erasmus betegsége.miatt is igyekezett kerülni a Huttennel való találkozást. A Természetellenes házasságnak azonban semmiképpen sincs személy ellen irányuló jellege. Inkább a nagy humanista figyelmeztető szava, mellyel az elsők között hívta fel mind az egyének, mind az országok vezetőinek figyelmét az emberiség jólétét fenyegető veszélyre. Olvasmányai, élményei természetszerűleg hozzájárultak ahhoz, hogy gondolatai Dürer azonos tárgyú metszetével vetekedő realista ábrázoló művészettel ölthettek formát.