Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Molnár Gyula: Népi gyógyítás emlékei a bihari boszorkányperekben

Ha csak vízben főzed meg e Pápa füvet, gyakran iszod, hideglelést gyógyít. Ennek succusa, vagy pora, avagy vízben való főtt leve minden etetést, mérget, dagadozást meggyógyít,... ha vizét eszed e fűnek, az is ilyen jó. Tragus mondja, hogy e Pápa fűnek Succusával és vizével a Kigyót egy gyermekből kiűzte, hogy megadta innya" [15]. A népi gyógyításnak és hozzákapcsolódó képzeteknek egyik érdekes emléke a konyári tanácsnak jegyzőkönyvében olvasható, eddig még nem publikált boszorkányper anyaga, mely tudomásunk szerint időrendben az utolsó az ilyen értelmű bírói eljárások évszázados sorában [16]. A jegyzőkönyv első lapjának bevezető sorai arra utalnak, hogy az ügy előzményei másik jegyzőkönyvbe jegyeztettek fel, ami azonban elveszett azóta. így az egész per anyaga a tanúvallomásokból bontakozik ki: „Anno 1764. Die 25-ta January Gallyas Erzsók, vagyis Rácz Adámné requisitojára így inquiráltatott DELEO UTRI PUNCTA 1. Tudgya é, látta, vagy hallotta é a Tanú bizonyosan itten Konyáron lakó Rácz Zsigmondné Székely Éva minemű titkos orvoslásokat tsinált,vagy javaslott solo betegnek és azoktól micsoda jutalmat kivánt és vett? 2. Közelebb ha adott volna Fényi Erzsóknak három szál füvet és azt micsoda módon parancsolta Sigáné, hogy adgya bé orvosságul a maga Férjének? 3. Hogy némely született kitsiny Gyermek körül addig leskelődött Sigáné míg S. V. (saját vallomása) a Született kitsiny Gyermeknek a Ganaját el lopta, mellyet meg tudván a a Kis Gyermek szülei, felette zúgolódtak Sigánéra? 4. Kinek javaslott Disznó ganéjt láborvoslásra, nemcsak de sok rendbéli kiterjedett orvosságokat kinek javaslott és gyógyult é meg tőlle? 5. Való lehet é az, hogy Konyáron többnyire mind félnek Sigánétól, hogy vagy magát, vagy cselédgyét, vagy Barmát meg rontya, azért is ha mit kér, nem merik kedvét szegni, inkább mindenütt adnak néki amit kér? 6. Hogy valaki Boszorkányozta (boszorkánynak nevezte) Sigánét és kicsodák név szerént mondgya meg, ha azok bizonyos éjjeli, vagy nappali rontásra való cselekedetit tudgya? 7. Kit tud magán kívül más tanút akár itt, akár Bagoson, vagy Sárándon lakót, holott Sigáné lakott?" A kérdésekből, melyek egyúttal a vádpontok is, kitűnik, hogy a gyanúsított különféle betegségeket gyógyított s így keveredett a boszorkány hírébe, aki nappal úgy, mint éjszaka képes különféle rontások elvégzésére akár ember, akár állattal szemben. A feltett kérdésekre a következő tanúvallomások hangzottak el: 1. Gál Andrásné, 54 éves vallja : „Adóss lévén a F. (fatens) Ura valami dolgáért Rácz Sigánénak már karácson előtt múlt egy Esztendeje egy garassal, melly garasért Sigáné kenyeret kért, de a F. nem adott és mikor a F. házábul kiment Sigáné, így szóllott, jól teszed azt, hogy adsz eb a Lelked és reá csapta az ajtót a Fatensre, azon a napon estve felé úgy öszve dagadott a F. lába szára bokájátul fogva térdig, hogy a csizmájában sem fért, hanem az Ura csizmáját kellett felvonni, melyet mutogatott a F. Budai Mátyásné Asszonyomnak és Eő Kglme (kegyelme) meleg S. V. Disznó ganéjt javaslott, hogy azzal kösse, már ki is tsutsorodott volt öt jukra h. ki akart fakadni, de azzal megelőzte. A nagy fájda-