Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

BALASSA JÁNOS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA

BALASSA JÁNOS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA BALASSA JÁNOS élete 56-dik, tanársága 26-dik évében december hó 9-kén, reggeli 4 órakor meghalt. Az eddig országszerte köztudomásúvá lett gyászos esemény, melynek híre a szorosabb baráti körökben is előbb terjedett el mintsem a megbetegedés tudtokra esett volna, részvétet és fájdalmat fog kelteni nemcsak a fővárosban, de a haza legtávolabb vidékein is. S e fájdalom és részvét nem egy osztály vagy rend, nem egy kor vagy nem sajátja, de a gazdagnak és szegénynek, a tudomány emberének és a kézművesnek, öregnek és fiatalnak egyaránt közös fájdalma. Általános és jogosult a részvét. Az elhunytban nemcsak egyetemünk tagjainak egyik legjelesbikét s az orvosi ifjúság szeretett jeles tanárát siratja s nemcsak ezerek neki köszönik egészségüket vagy várták a nagy mester most merev kezétől bajaik orvoslását, de a nemzet is tudományos nagyságainak egyik legtündöklőbb fényét, kire a külföld irányában is büszkén hivatkozhatott, veszté el halálával; — s nemes is a fájdalom, mert azon tulajdonok, melyekkel Balassa orvostársai közt első helyre emelkedett, mind nemes tulajdonok, tiszta szándék és fárfias jellem, tudomány és lelki fenség, szerénység és ügyféliesség voltak. A köny, melyet a megboldogult iránti tisztelet ott a királyi lakban, hol évszázadok óta először székel ismét magyar királyi család, a szeretett szép fejedelemasszony szemébe csalt, épen oly igaz, nemes és jogosult, mint az, melylyel a szegény kórházi beteg kínágyát áztatja; s épen oly igaz a néma kézszorításban nyilvánuló érzés, melylyel ügyfél ügyfélnek, barát barátjának a szenvedett veszteséget panaszolja, mint azon keserv, melylyel özvegységre jutott neje görcsösen összekulcsolt kezekkel szegzi merev tekintetét egyetlen gyermeke atyjának tetemére. A tisztelet és a fájdalom országos; közös az minden jó hazafival, ki nemzetének jeleseit tiszteletben tartja, s közös minden nemes szívvel, mely a lélek tisztaságát és az erkölcsi jellem szilárdságát becsülni tudja.