Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Döderlein, Gustaw: Semmelweis Ignác Fülöp és a német gynaekologia

haláleset sem fordult elő, s ezt a kedvező eredményt annak tulajdonítom, hogy tiszta kézzel operálok". Lister, aki húsz évvel később hozta nyilvánosságra az ő antiseptikus sebkezelését, első munkáiban alig fektetett súlyt a kéz desinfectiójára, mert ő a levegőben levő csírák ellen küzdött. Lister eredeti eljárásból úgyszólván semmi sem maradt fenn. Ami kifejlődött belőle, német kutatók munkásságából fakadt, akik lassan áttértek az asepsisre, tehát arra az eljárásra, amelyet Semmelweis 1847-ben zseniálisan felismert. Lister jelentőségét a következőkben foglaltam össze: „Semmelweis mellett neki van a legnagyobb érdeme a septikus fertőzés elhárításában. Ezzel megadom Listernek, ami neki jár. Az anti- és asepsis megalapítója azonban nem ő, hanem Semmelweis." De még mindig igyekeznek a babért Semmelweisről Listerre átruházni, — Semmelweisről, aki elsőnek ismerte fel teljes jelentőségében a kézhez tapadó csírákat, és aki e rendkívül termékeny gondolat érdekében szünet nélkül harcolt, és kimondhatatlan szenvedéseken ment át. Még ma is igyekeznünk kell leróni azt a tartozást, amely minden idők egyik legnagyobb orvosával szemben fennáll. A Berliner Medizinische Gesellschaft tudatában volt ennek. „Az igazság beteljesülőben van, és semmi sem fogja feltartóztatni az útját." Jóval Németország előtt, már 1906-ban megkapta Semmelweis a nemzeti hősnek járó megtiszteltetést magyar hazájában. Négy évtizeddel halála után felállították magasba emelkedő szobrát, Stróbl Alajos alkotását Budapesten, abban a városban, ahol született, és utoljára munkálkodott. A német gynaecologia sem maradhatott el, amikor az egész világ tiszteletét és megbecsülését fejezte ki a későn ünnepelt férfi előtt. A német gynaecologusok seniorja, a jénai B. S. Schultze a szobor leleplezése alkalmából a következő beszedett mondotta: „Az emberiséget veszedelmes tévedéstől megszabadítani nagyszerű, boldogító és dicső cselekedet. Időbe, sőt küzdelmekbe kerül a jobb meggyőződést a meggyökerezett tévedéssel szemben diadalra segíteni. Mindez ráillik ama férfiúra, akit ma ünnepelünk, ünnepelünk bánatos hangulatban, mert hisz a diadalt ő maga már meg nem érhette. A gyermekágyi lázat a legrégibb időktől fogva kozmikus és légköri behatásoknak tulajdonították, amelyeknek elhárítása nem áll hatalmunkban. Semmelweis felismerte, hogy az időnként pusztító kór oka elkerülhető fertőzés, olyan behatás tehát, melynek urai vagyunk, s megjelölte az eszközöket is, melyekkel a betegség távoltartható. Évtizedekkel későbbi munkálatokra, Pasteur, Lister és Koch felfedezéseire volt szükség, hogy Semmelweis tanai általános elismerésben részesüljenek. Semmelweis felfedezése annál nagyobb jelentőségű, mert megtalálta a streptococcusok s egyéb bacteriumok ismerete előtt a gyermekágyi láz okát, s eredményesen le tudta azt küzdeni. Távolról sem értük el még a célt, mely Semmelweis emberszerető lelke előtt lebegett, amelyet maga, s mindnyájunk elé tűzött. De közelebb jutottunk a magasztos célhoz, aminek fényes bizonyítékai a legnagyobb szülészeti klinikák legújabb tudósításai. Semmelweis tanításának áldásos hatása immár világszerte ismeretes. Biztosan haladunk a cél felé, amelyet Semmelweis kitűzött elénk, s minden orvosszívében és ajkán élni fog annak a férfinak a neve, aki megmutatta a helyes utat, Selsőnek járta meg sikerrel.