Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Döderlein, Gustaw: Semmelweis Ignác Fülöp és a német gynaekologia

bizonyos, hogy az összes esetek abban a szobában mutatkoztak, ahol ez a beteg feküdt. December hónapban mostanáig (

dec. 21.) mindössze három beteg hált meg, közülük egyik súlyos eclampsia következtében, a másik erős vérzés miatt, a harmadik szűk medencés szülés kapcsán végzett súlyos fogóműtét után. Jelenleg egyetlen beteg fekszik a gyermekágyas osztályon, endometritis septica miatt, akinél ez placenta praevia miatt végzett fordítás és lepényleválasztás után következett be. Ha meggondoljuk, hogy május vége óta 1700 szülő nő közül mindössze 40 gyermekágyas hált meg, míg régebben ugyanannyi idő alatt csaknem 300 pusztult el, továbbá, hogy a tisztán bábaképzéssel foglalkozó osztályokon az orvosok tanításával foglalkozó osztályokkal szemben rendesen csak kevés számú eset fordult elő ; mivel nincs más magyarázatunk arra, hogy az itteni szülőintézetben mi az oka a gyermekágyi lázas megbetegedések említett feltűnő csökkenésének, aligha tagadható, hogy az említett elővigyázatossági rendszabályok nagymértékben ..." H. Schwartz dr. levelét G. B. Gruber göttingeni patológus és orvostörténész találta meg újra, és azt neki köszönhetjük. Az eredeti levél elveszett. A levelei K. E. M. Levy (Koppenhága) dán nyelven közölte („Hospitals Meddelsers", I. kötet, 1848). Neki G. A. Michaelis küldte el tanítványának, Schwartz dr.-nak levelét. Ezt C. Heijl (Stockholm) fordította vissza németre. Michaelis (Kiel) azonnal (1848) levonta a következtetéseket, s a Semmelweisféle előírás szerint bevezette a chloros mosakodást. Kedvező tapasztalatai alapján 1848, márc. 18-án ezt írta tanítványának, Schwartz dr.-nak: „1847 dec. 21-én írt levele a legnagyobb mértékben felkeltette érdeklődésemet. Megint a legnagyobb bajban voltam ... Közlése újból bátorságot adott nekem. A chloros mosakodás hatásossága, úgy mint azt Bécsben végzik, már a nagy számok alapján is jelentőségteljes ... A mosakodások bevezetése óta sem az én, sem a tanítványaim szülő női között nem fordult elő még enyhén lázas eset sem. Köszönöm ezért értesítését egész szívemből. Talán apusztulástól mentette meg intézetünket.., Kérem adja át üdvözletemet Semmelweis dr.-nak, és köszönje meg oly értelemben, hogy tálán nagy felfedezést tett ..." Ismeretes az a tragikus lelkiállapot, amely G. A. Michaelist hatalmába kerítette, amikor tisztán felismerte, hogy 1847 nyarán egy közeli rokonának a halálában ő a vétkes. A gyermekágyban lázas esetek boncolása után inficiált kézzel vizsgálta. A derék embert a kínzó önmarcangolás mély depressióba sodorta. Norderney-i üdüléséből visszajövet 1848. aug. 8-án Lehrte állomáson kétségbeesésében a robogó vonat elé vetette magát. Ha nem kerültek is szélesebb körben nyilvánosságra az olyan levelek, mint Schwartz dr.-nak Semmelweis felfedezéséről írott levele, mégis azt kellene gondolnunk, hogy G. A. Michaelis öngyilkossága felrázta a német szülészeket. Ok azonban megmaradtak merev tagadó álláspontjukon a fiatal magyar orvossal szemben. Nem keltette fel a figyelmet Németországban Skoda előadása sem a Bécsi Akadémián 1849. okt. 10-én, sem C. Halleré (Bécs, 1848), de még Semmelweis előadása sem a bécsi Orvosegyesületben (1850. máj. 15.). Ma, a soknyelvű, világszerte elterjedt orvosi publicisztika idején már alig értjük meg, hogy 12 évvel Semmelweis felfedezése után, 1859-ben Silberschmidt tollából terjedelmes munka jelenhetett meg, amely a gyermekágyi lázzal foglal-