Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)
TANULMÁNYOK - Réti Endre: Semmelweis tanításának helye a természet- és társadalomtudományi gondolkodás fejlődésében
tanát, hát még akkor, amikor Semmelweis kevésbé bizonyítottnak tűnő állításai döngették az ő tanítását. Semmelweis a test részeinek, valamint a szervezet és környezet egységét hirdető tana ellentétbe került Virchow szélsőségesen decentralizált, atomizált szervezetábrázolásával. Ez volt a főoka annak, hogy Virchow, Scanzoni és az orvostudomány akkori nagyjainak legnagyobb része szembekerült Semmelweis felfedezésével, és nem tudta — néha nem is akarta — azt megérteni. Virchow autoritása alól hosszú ideig kevesen és csak a legkövetkezetesebben haladó orvosok —- nálunk Balassa, Markusovszky, Korányi, Fodor stb. — tudták magukat kivonni. Orvosi tanári karunkat Semmelweis halála idején még jórészt a konzervatív szemlélet, néha a Lipp ay és Tognio-îéh képzetlenség is jellemezte : a társadalmi okokon kívül tehát még a virchowi tudományos eltévelyedés is belekerült a semmelweisi tanítástól húzódók mérlegserpenyőjébe. Az esetleges szégyenérzet, a feszélyezettség érzése tehát, amely a magyar orvosokat gátolta Semmelweis további pártolásában, a magyar társadalmipolitikai viszonyok következtében alakult ki. E kor angol társadalmát a magyarral szemben a nagyobb fejlettség és a nemzet függetlensége jellemezte, s ez magyarázza Lister magatartását is, amikor messzehangzóan, tisztelettel adózott nagy orvosunk emlékének. JEGYZETEK [1] Osler, William: Aequanimitas, London, 1906. [2] Kamenszky István : A magyarországi levegő, stb. Pest, 1825. [3] Patzkó Georgias : Thema inaugurale sistens divisionem febrium ex symptomatibus praevalentibus. Pesthini, 1828. [4] Visy, Stephanas : Dissertatio inauguralis medica de hydrophobia. Pestini, 1834. [5] Szabadoss Joannes Nepomuk : Dissertatio inauguralis medica de Syphilide. (A bujasenyvről.) Budae, 1841. [6] Chyzer Kornél: Népszerű oktatás a choleráról. Budapest 1874. [7] Bobor de Hajnik Carolus : Dissertatio inauguralis medica de febre puerperali. Pestini, 1816. [8] Ross Ferencz : A gyermekágyi láz. Budán, 1833. [9] Bauer, J. : Dissertatio inauguralis de febri puerperali. Pesthini, 1834. [10] Semmelweis Emlékbeszédek. 1907—1941. Sajtó alá rend, Domány Imre, Budapest, 1947. 31. o. [11] Semmelweis összegyűjtött munkái. Budapest, 1906. [12] Semmelweis Emlékbeszédek. 1907—1941. 18. o. [13] Semmelweis Emlékbeszédek. 1907—194L 26. 27. o. [14] Semmelweis Emlékbeszédek. 1907—1941. 31. o. [15] Lesky, Erna : Ignáz Philipp Semmelweis und die Wiener medizinische Schule. Wien, 1964. [16] R. Várkonyi Ágnes: Történettudomány és a természettudományok a XIX. század közepén Magyarországon. Magyar Tudomány, 1967. 6. sz. [17] Az orvostudomány magyar mesterei. Budapest, 1924. [18] Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865-1866. Századok, 1965. 6. sz. - Antall József: Az 1867-es kiegyezés. Élet és Tudomány, 1967. 7. sz. [19] Gortvay Zoltán : Semmelweis élete és munkássága. Bp., 1966. [20] Benedek István : Semmelweis és kora. Budapest, 1967. [21] Réti Endre : Magyar darwinista orvosok. Communicationes Bibi. Hist. Med. Hung. 1964. jan. 31. köt.
