Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 46-47. (Budapest, 1968)
TANULMÁNYOK - Réti Endre: Semmelweis tanításának helye a természet- és társadalomtudományi gondolkodás fejlődésében
Mint Réczey Imre mondotta [14], Semmelweis az alapköveit rakta le azoknak a tanoknak, amelyeken a modern sebészet épül. Valóban, az ő művében így alakult át a század közepén az emberi szellem egyik fontos területén a kor romantikusspekulatív gondolkodása (titokzatos kozmikus erők hatása), majd merev, mechanista elképzelése (a tej, a vér pangása). Az emberiség az első bizonyosságot szerezhette a környezeti, szerves testekből származó fertőzésről, a pasteuri korszakalkotó természettudományos felfedezéseket és gondolkodást megelőző drámai úttörés, Semmelweis életműve révén. II. SEMMELWEIS TANÍTÁSA ÉS A TÁRSADALOM Az alkotó ember életútja gyakran magányosnak tűnik: látszólag egyedül teremti meg szobrát, képét, könyvét, egyedül fejti meg a csillagok mozgását, a sejtek vagy a bacteriumok titkait. A valóságban éppen úgy nem magányos ember, mint ahogyan nincsen a földön mozdulatlan tárgy, hiszen annak minden porcikája mozog, s az egész mozog a földdel, a naprendszerrel, a tejútrendszerünkkel és a szupergalaktikákkal együtt, akkor is, ha mozdulatlannak látszik. Az alkotó is benne él társadalmában, országával és kora világával mozdul, életére és működésére rányomja bélyegét a kor. Giordano Brúnótól Jesseníusig, Servettől Semmelweisig a világ és az ország dolgai, a kialakult vagy a változásban levő társadalmi rend, tudományos légkör sok tekintetben döntötte már el az események folyását a felfedező látszólag magános életútján. A történelmi események értelmezése azonban igen bonyolult. Mennél inkább haladunk előre az időben, annál világosabbá válik, hogy a régebbi értékelési mód sok tekintetben használhatatlanná válik. így például a reformkorral, különösen azonban 1849—49-cel, valamint az utánuk következő évtizedek eseményeivel kapcsolatban az a szokás alakult ki, hogy a magyar állásfoglalásokat általában haladónak minősítették, a bécsieket pedig reakciósaknak. Ez általában természetesen így is volt, a történelmi valóság mélyebb elemzése azonban nem engedi meg az ilyen leegyszerűsítéseket. A haladás útja vargabetűkön át jutott előre, s ezt Semmelweis és tanításának útja is ékesszólóan bizonyítja. S a haladást az emberek nem mindig csak a 48-as Magyarországon — nemegyszer éppen a habsburgi Bécsben szolgálták. A bécsi Erna Lesky írásai is [15] — bár néha túllőnek a célon — ezt igazolják: Semmelweis Ignác és tana drámai sorsfordulataiból sok mindent próbáltak megfejteni az elmúlt évszázad során, sokszor sikerrel. Maradt mindamellett még mindig egy sor olyan esemény, amelynek magyarázatát máig sem kaptuk meg, vagy ki nem elégítő módon. Ilyen például az, hogy a pest-budai orvosi kar tanácsa miért nem javasolta Semmelweist tanárnak első helyen? A második: hogyan lehetséges, hogy Semmelweist halála után úgy elfeledték hazánkban, amint ez történt az egyetemen, orvosi közéletben és egyebütt. Elhangzottak régebben olyan vélemények, amelyek szerint Semmelweis sorsának végzetszerűsége okozta azokat a bajokat, amelyek sorozatosan érték. Ez az elképzelés tudományosan nem sokat mond. Mások szerint a Semmelweis