Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 45. (Budapest, 1968)

ADATTÁR - Antall József: Schaffer Károly levele Korányi Sándorhoz

JEGYZETEK 1. Schaffer Károly (1864—1939) előbb tanársegéd az elmekórtani klinikán, majd idegkór- és gyógytanból magántanár, végül rendes tanár a pesti egyetemen. Tudományos munkássága, agyszövettani vizsgálatai, számos területen elért eredményei nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia figyelmét keltették fel, hanem nemzetközileg elismert szaktekintéllyé tették a kiváló agykutatót, amit számos külföldi tudományos társaság és testület tagsága jelzett. 2. Korányi Sándor (1866 — 1944) előbb élettani kutatásaival tűnt fel, majd az ideggyógyászat magántanára, a belgyógyászati diagnosztika, illetve a belorvostan tanára lett a pesti egyetemen. Hatalmas tudományos életműve, orvosi és emberi nagysága teszi az egyik legnagyobb magyar orvossá, a modern magyar belgyógyászati iskola alapító mesterévé. 3. Hőgyes Endre : Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Bp. 1896. 287—288. 1. 4. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban őrzött Korányi-iratokat „Korányi Sándor hagyatéka az Országos Orvostörténeti Könyvtárban és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban" címen, a Korányi Sándor Emlékkönyv-ben (1967) ismertettem. 5. Friedrich Goltz (1834—1902) német fiziológus, előbb Halléban, majd az akkor Németországhoz tartozó Strassburgban orvostanár, aki az agy, a szívműködés és a vérmozgás élettanával foglalkozott behatóan. A mellette töltött időszak jelentős szerepet játszott Korányi Sándor pályájának további alakulásában. Számos közleménye bizonyítja a strassburgi tanulmányút eredményességét. 6. Korányi Frigyes (1827—1913) előbb az idegkórtan magántanára (1864), majd a belgyógyászat tanára a sebészeti tanfolyamon (1866), végül az I. Belklinika igazgatója és a belgyógyászat professzora. Klinikáján bevezette a laboratóriumi kutatást, a bakteriológiai és egyéb vizsgálatokat. Kezdeményezésére szervezték meg a gyakornoki intézményt. 7. Laufenauer Károly (1848—1901) orvos-sebészdoktor és szüíészmester, aki előbb a Schwartzer-intézet segédorvosa, majd az elmekór- és gyógytan magántanára (1878), később rendes tanára (1891) a pesti egyetemen. 8. Tangl Ferenc (1866 — 1917) orvos, fiziológus. Pályáját a kórbonctani intézet tanársegédjeként kezdte, majd hosszabb külföldi működése és tanulmányútja után itthon folytatta élettani kutatásait. 1903-ban az Állatorvosi Főiskola tanára és az Élettani Intézet vezetője lett. il Orvostörténeti Közi. I6I