Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 44. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Huszár György: Az Apollónia-kultusz és hazai emlékei

Anna-oltár (1521) Apollóniája a középméretű fogónak csak egyik szárát fogja; a fogóban inkább alsó őrlőre emlékeztető fog van, koronájával felfelé. A két „püspökszent"-oltár (1521) Apollóniájának kezében a mai alsó őrlőfog-fogóra emlékeztető, de annál nagyobb méretű eszköz látható (8. és 9. ábra). TO. A szepesszombati (v. Szepes m.) templom szt. Anna szárnyas oltárának (1520) Apollóniája oldalra hajlított csőrű fogó egyik szárát tartja kezében (10. ábra). 15. ábra. Apollónia (Csíkcsatószeg, 1530-1540) 16. ábra. Osztrák festő: Apollónia (1470, Esztergomi Keresztény Múzeum) 11. A szepeshelyi (v. Szepes m.) templom Szent Márton-főoltárát kitűnő, dekoratív érzékkel megfestett Apollónia-szárnyaskép díszíti (1470—1478). A szent egyik kezében fogószár van, a fogóban pedig koronájával felfelé néző, stilizált felső őrlőfog; a másik kezében nyitott könyv (11. ábra). 12. A nagylomnici (v. Szepes m.) Mária-oltár (1495) oldalképe Apollóniát, kezében nagyméretű fogószárral mutatja. A fogóban levő fog felső őrlőfogra emlékeztet, gyökerével felfelé néz (12. ábra). 13. A jánosréti (v. Bars m.) Mária Dorottya-oltár (1470—1480) egyik képe szt. Margittal együtt ábrázolja Apollóniát. Egyik kezében összeszorított szárú,