Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 44. (Budapest, 1968)

TANULMÁNYOK - Huszár György: Az Apollónia-kultusz és hazai emlékei

5. A bártfai szt. Anna-oltár szekrényében Apollóniát ábrázoló — Divald szerint a 16. sz. végén készült - „esetlen, nagyfejű szobrocska" [Móricz V.) található, amelyre inkább az „elmaradott és ügyetlen", mint a „primitív, kezdetleges" jelző alkalmazható (5. ábra). 14. ábra. Apollónia (Malompatak, 1515—1520) 6. A bártfai templom egyik szoborcsoportozatának középalakja szt. Anna, oldalfigurái pedig szt. György és szt. Apollónia. Divald szerint a középalakok a 16. század elején, a mellékalakok valamivel később készültek (0. ábra). 7. A kisszebeni templomnak a Budapesti Szépművészeti Múzeumban levő szt. Anna-oltára (1510—1520) külső szárnyképén ugyancsak szt. Apollónia látható, díszes reneszánsz öltözékben, kezében közepes méretű fogóval, amelyben stilizált gyökerű felső őrlőfogat tart (7. ábra). 8—g. A leibici (v. Szepes m.) templomnak a Budapesti Szépművészeti Múzeumban levő oltárain is vannak Apollónia-képek. A lőcsei festőiskolából kikerült