Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 44. (Budapest, 1968)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Vajkai Aurél: A Balaton Por

A BALATON POR írta: VAJKAI AURÉL (Veszprém) András „Újabb adatok a régi Balatonfüred történetéhez" című cikkében -^megemlíti, hogy Fiedler Ágoston járási fizikus 1815-ben felhívja az illetékesek figyelmét a siófoki fekete homokra, mely annyi vasat tartalmaz, hogy nemcsak öntöttvas előállítására volna alkalmas, hanem sok költség ráfordítása nélkül olyan vasas fürdő létesítésére Füreden, mely Európa vasas fürdőivel versenyezhetne. Többek közt „fekete homok"-nak nevezi ezt a homokot. Ám ezt a homokot nem Fiedler Ágoston fizikus fedezte fel, ismert volt már előtte is, és a korabeli irodalomban sűrűn felbukkant. Több idevonatkozó adatot Lukács Károly nyomozott ki, és ismertetett a Balatoni Kurírban (1942. 17. sz.), de a kérdéssel Zákonyi Ferenc és Molnár István is foglalkozott (Balatoni Kurír, 1942. 15. sz.). Elsőnek talán Korabinszky Almanach-jában merül fel, amikor a „löllei part" vasporáról ír (Korabinszky, Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778. 201—205). — Egy másik forrás: Klein Mihály, Sammlung merkwürdigster Naturseltenheiten des Königreichs Ungarn. Pozsony, (1778). — A vasporzóról ír az alábbi munka is: Windisch, Ungarisches Magazin. II. C. D. Bartsch, Bemerkungen über den Plattensee (az utóbbit ismerteti Lukács Károly, Balaton c. művében, 1940). — Pethe Ferenc 1790-ban ír a „Balaton porról", szerinte egész Európát el tudná látni. — Decsy Sámuel a „siófoki porról" ír (Magyar Kurír, 1796). — Asboth János Keszthelyről Veszprémbe való utazását közli, s szintén megemlíti a vasporzót (Bredetzky, Beytraege zur Top. des Kk. Ung. II. Bécs, 1803). A vasporzót leginkább Balatonfőkajár lakói gyűjtik, fergeteges időben, amikor a hullámok a port a partra sodorják, a kajáriak a port mosás útján választják el, iccénként 5 krajcárért árulják porzó gyanánt. A nevezetes Balaton-utazó, Eissl könyvében is szerepel a por: Kenése környékén vasföldet találnak, a mágneses vas vonzást gyakorol rá (Eissl, Fahrt auf dem Plattensee In Ungarn, und die Umgebung dieses See. 1808.) — Beke Kristóf siófoki plébános írja jelentésében: Siófoknak két nevezetessége van, a fogas és a vasporzó. E porzót a siófoki lányok, asszonyok szedik, tavasszal, Siófok határában. A víz mossa ki és viszi a partra, s mihelyst a jég kitisztul a Balatonból, a lakosság már figyeli. A víz szélén állva, kezükben teknőcskével, mikor a hullám elmegy, a teknőt a kiseprődött homokba merítik és aztán a homokot kint a szárazon rakásra öntik. Annyit merítenek, amennyit fejen haza tudnak hozni. Ki is