Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 44. (Budapest, 1968)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Daday András: Újabb adatok a régi Balatonfüred történetéhez

A savanyúvíz palackozására, szállítására, eredeti állapotban tartására nagy súlyt helyezett a tulajdonos apátság, s ezért részletes utasításokat ad erre vonatkozólag. A körülményes palackozás miatt ennek az üdítő italnak fogyasztása nem tartozott az olcsó mulatságok közé. Egy az apátság tulajdonát képező és dugasz, bőrátkötés hozzáadása után, urasági pecsét felnyomása mellett, savanyúvízzel megtöltött üveg 22 kr. Aki saját üvegét tölteti meg savanyúvízzel, az beszámítva a dugaszt, bőrt, bekötést és urasági pecsétet, 8 krajcárt fizet. Megjegyzendő, hogy az uraság pecsétje csak azokra az üvegekre került, amelyeket a savanyúvizi doktorok felügyelete mellett meghatározott órában a helybeli patikárius tölt meg. „Ennélfogva igazi füredi savanyú víznek csak az ilyeneket lehet tekinteni." 1821-ben felmerül a vendégek körében a Balaton hideg vizében való fürdőzés gondolata. Ezért az uraság közhírré teszi, hogy „akinek ilyetén fürdőt saját költségén a Balatonban felállíttatni kedve volna, annak felállítása a földesúri juss megismerése fejében egy-egy esztendőre fizetendő négy forintért megengedtetik." A fürdők, gyógyvíz, chyrurgusi ténykedések után vessünk egy pillantást az étlapra : „A Szálában egy ebéd hat tál étellel, kenyér és bor nélkül 1 frt 48 kr, maga szobájában 2 frt, a szálában egy ebéd 4 tál étellel, kenyér és bor nélkül 1 frt." A vacsora mértékletes árért porciónként cédula szerint szolgáltatik ki: „1 porció bornyú leves 10 kr, becsinált 24 kr, tésztás 24 kr, pecsenye 30 kr, saláta 12 kr, 1 itce asztali bor 35 kr, egy itce idei bor 14 kr, 1 üveg savanyú víz urasági pecséttel 22 kr, üveg és pecsét nélkül 3 kr." 1852-ben sok gond és sok aggodalom nehezedett Mihály főapát vállára, mert a király készülődött Balatonfüred megtekintésére. A főapát június 8-án adja meg utolsó aprólékos utasításait a fogadtatásra, üdvözlésekre, feliratokra, az énekkar szereplésére, kivilágításra, tűzijátékra, az uralkodó szállásának berendezésére stb. Erre az alkalomra természetesen a szokottnál is nagyobb figyelmet fordítottak mindenre, ami szem elé kerülhetett. Mindez azonban az orvostörténelem határán kívül esik. Azok között, akik Balatonfüred felvirágoztatásán buzgólkodtak, találjuk Balassa János egyetemi tanárt is, kinek Krisztián Pius jószágkormányzóhoz 1855. január G-án írt levelét szóról szóra lemásolva Étsi László füredi fürdő intézeti vezető „magány napló"-jában találjuk meg. Ez a levél érdemes megismerésre, mert Balassa portréjához nyújt újabb ecsetvonásokat. „Főtisztelendőséged velem együtt hasonló pályán működik a közjóra s mindannyiunkat melegít a buzgalom a haza áldást árasztó kincseit olyanoknak láthatni és olyakká alakíthatni. Adja a mindenható, hogy testi erő és épség, lelki ihletség boldogítson bennünket ily jó szándékú működésünkben, adja a mindenható, hogy azon dicső egyházi rend, mely megvilágosodott lelkű és kedélyű férfiakban mind megannyi Patronusokat adott Fürednek, hogy hazánk e legkitűnőbb egy-