Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)
Tanulmányok — Közlemények - D. Tutzke: Semmelweis tanának hatása a közegészségügyre
anyavédelmi mozgalom nem csak a gondozásban látta feladatát, hanem éppúgy a terhes és gyermekágyas nők anyagi biztosításában. A német társadalombiztosítás eredetileg női biztosítottjai számára szülés esetén három hétre engedélyezte a táppénz fizetését. Ezt a szolgáltatást 1903-ig kiterjesztették hat hétre, és az 1911-i Birodalmi Biztosítási Rendszabályzat nyolc hétre terjedő készpénz-szolgáltatással számolt. Ennek megfelelően közben a szülés utáni munkaszünet időtartamát 21 napról hat hétre emelték [2]. Természetesen az elért törvényes engedmények továbbra is elmaradtak a társadalomhigiéniai követelményektől, amint azt a kapitalista társadalomban nem is lehet másképp várni. A sok még ki nem merített lehetőség ellenére joggal állapította meg Grünbaum 1911-ben, hogy az orvostudomány a zseniális Semmelweis szellemében a gyermekágyi láz ellen vívott küzdelmében nagyszerű eredményekre pillanthat vissza. Tisztában volt azonban azzal, hogy ez a küzdelem csak akkor érhet véget, „amikor elérkezett az az idő, amiről Semmelweis álmodott, de amit már nem élt meg, amikor — hogy a halhatatlan szavaival éljek — az egész világon, szülőházakon belül és kívül már csak öninfekciós, tehát nem készakarva okozott gyermekágyi láz esetek fognak előfordulni" [5]. IRODALOM 1. Bluhm, A. : Mutterschaftsfürsorge. In: A. Grotjahn und J. Kaup : Handwörterbuch der sozialen Hygiene. 2. Bd. (Leipzig, 1912) S. 71-111. 2. Bluhm, A. : Mutterschaftsversicherung. In: A. Grotjahn u. /. Kaup : Handwörterbuch der sozialen Hygiene. 2. Bd. (Leipzig, 1912) S. 112-117. 3. Brennecke, H. B. : Errichtung von Heimstätten für Wöchnerinnen. Dtsch. Vjschr. öff. Gesd. pfl. 29 (1897) S. 56-93. 4 Fasbender, H. : Geschichte der Geburtshülfe, (Jena, 1906) S. 839 — 840. 6. Grünbaum, D. : Rückblick und Ausblick im Kampfe gegen das Wochenbettfieber. Dtsch. Vjschr. öff. Gesd. pfl. 44 (1912) S. 736-749. 6. Hirsch, A : Handbuch d. historisch-geographischen Pathologie. 2., vollst, neue Bearbeitung 2. Bd. (Stuttgart, 1883) S. 288-333.