Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - D. Tutzke: Semmelweis tanának hatása a közegészségügyre

SEMMELWEIS TANÁNAK HATÁSA A KÖZEGÉSZSÉGÜGYRE írta: D. TUTZKE (Leipzig, NDK) A

Z orvostörténelem Semmelweis érdemeit azoknak szülészeti jelentősége szempontjából szokta méltatni. Értékelhetők azonban ugyanúgy, mint korai hozzájárulás az epidemológiához és a járványmegelőzéshez, tehát meg lehet azokat a bakteriológia álláspontjáról is világítani. Ezt tette pl. Hueppe Ferdinánd, az egészségügy szakértője az ő 1894-ben itt, Budapesten Semmelweisről mondott ünnepi beszédében. [7]. Végül ha megvizsgáljuk tanának a hatását a közegészségügyre, a nagy magyar szülész jelentőségének tágabb, bizonyos fokig társadalomhigiéniai szemléletét kapjuk. Érthető, hogy azok az elvek, amelyeket Semmelweis a gyermekágyi láz etiológiájára és megelőzésére vonatkozólag megállapított, csak a modern antiszepszisnek a kibontakozása és bevezetése után tudtak hatni a közegészségügyre. Ez kb. a múlt század hetvenes éveinek a közepe táján következett be. Az ezen időpont előtt kiadott hivatalos gyógyszertani irodalom a gyermekágyi láz okának és az ellene való védekezésnek a kérdését csak mellesleg érinti, ha érinti egyáltalán, és a kérdésre egyáltalán nem ad egységesen Semmelweis szellemében választ. Jellemző pédája ennek az 1858 és 1864 között megjelent háromkötetes „Handbuch der Sanitäts-Polizei", Pappenheim Lajos egészségügyi tisztviselő tollából. Számára a gyermekágyi láz kevéssé kifejező elnevezése olyan betegségek csoportjának, amelyeknek a természete még homályos. Pappenheim véleménye szerint Semmelweis nézete a gyermekágyi láz és a hullamérgezés közti összefüggésről tarthatatlannak bizonyult. Ennek ellenére elismeri Semmelweis érde5* 67