Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Sós József: Semmelweis (1818-1865)

jól fejlődő és a vitalista tanokat száműző, tudományos igazságot képviselő tannal szemben. A cellularpathologia a látható és ellenőrizhető adatokkal az az új tudomány volt, melyet a kevésbé megfogható, kevésbé bizonyított tan — úgy érezték — oldalba támadott. Az élő kórokozók tana csak Pasteur után nyert csatát. így Semmelweis tana 1847-ben még korai, 1858-ban Virchow könyvének megjelenése után az uralkodó irányzattal ütköző jellegű volt. Pasteur 1865-ben, Koch pedig 1873-ban bizonyították, hogy baktériumok betegséget okoznak. Ekkor Semmelweis már halott volt. A bizonyítás azonban kellett, mert az új tanokkal nemcsak orvosok tömege állt szemben, hanem olyan szaktekintélyek, mint Virchow és Billroth is. A bomlasztó anyagot meg kellett magyarázni és ehhez Pasteur és Koch felfedezése kellett. Közben azonban az úttörő munkára jellemző feledés is ráborult Semmelweisre. Koch az 1878-ban megjelent „Untersuchungen über die Aetiologie der Wundinfectionskrankheiten" című könyvében a sepsis problémáját nagyon világosan tárgyalta, a gyermekágyi lázat is említette az olyan betegségek között, amelyek lényege, hogy egy sebzésből általános folyamat alakul ki. Semmelweist azonban nem idézte. L, d'Arderme 1882-ben Les Microbes címen írt könyvében a septikaemia problémáit, ebben a puerperialis sepsist is tárgyalta és Hippokratésztől elindulva a bakteriológia korszerű bizonyítékaival tárta fel a valóságot. A Pesteurt közvetlenül megelőző időkről és Semmelweisről azonban nem emlékezett meg. Nevének itthoni megbecsülésére néhány példa: nevét viseli az utca, amelyben egyetemi tanári működését kezdte és a kórház, ahol főorvos volt és ott évenkénti Orvosi Napok tudományos ülése ad alkalmat a megemlékezésre is. Hamvait szülőházába áthelyezték. A legismertebb orvosi előadóterem, az egykori Orvosegyesület nagyterme a Semmelweis-terem nevet kapta még 1911-ben; szobra, Stróbl Alajos alkotása (1906) Budapest egyik legszebb szobra. A Budapesti Orvostudományi Egyetem Semmelweis emlékérméje és díja ma a legnagyobb hazai orvosi kitüntetés, amelyet nagy tudományos munkásság és emlékelőadás alapján ad ki az egyetem. És végül szülőháza az orvostörténelem otthonaként ma kezdi újra életét. Mindez a kései utódok hódolata az orvostudomány nagy úttörőjének emléke előtt.