Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Könyvismertetés - Ludwig Brandl: Ärzte und Medizin in Afrika (Vida Tivadar)

A Halle an der Saale-ban működő egyetem orvosi karának történetéből veszi a tárgyát a másik négy értekezés, melynek címe a következő: 1. Carl Heinrich Dzondi (1770—1835) hallei sebészorvos Párizsba (1821), illetve Hollandiába, Angliába, Skót- és Írországba (1822) vezető két tanulmányútja (145 — 1(31). 2. Johann Nepomuk Rust 1824-ben kelt jelentése a hallei Orvostudományi Karról (1G2— 171). 3. Dr. Julius Rosenbaum (1807—1874) hallei egyetemi magántanár egyetemi pályafutása az okiratok tükrében (172 — 181). 4. Karl August Weinhold (1782 — 1829), és infibulációs javaslata (1827). (182-188. old.) Ezek közül a 3. szintén a Dr. Zaunick Rudolf tanár vezetésével megtartott 19(53. november 13-i hallei Orvostörténeti Kollokviumon elhangzott előadás bővített szövege. Szerzője Zaunick professzornak ajánlja 70. születésnapjára. Az egész kis tanulmánykötetet a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia ajánlja a Halle-Wittenbergi Egyetem Orvostudományi Karának klinikuma küszöbön álló 250 éves jubileuma alkalmából. Az első négy értekezés anyagát 8 arckép és 36 ábra szemlélteti. Az alapos adatgyűjtésről és körültekintő feldolgozásról tanúskodó értekezésekből a magyar orvostörténelem művelői nem egy értékes ösztönzést tudnak majd meríteni hasonló tárgyú kutatásaik közben. Ludwig Brandl : Ärzte und Medizin in Afrika. Saját kiadás, 1966. A szerző 200 oldalas könyvével „az orvosnak és az érdeklődő laikusnak általános áttekintést" kíván „adni és ezzel fel akarja kelteni s ébren akarja tartani a megértést és érdeklődést Afrika államainak mostani problémái iránt" (előszó). Nehéz feladatra vállalkozik, hiszen — mint maga is megjegyzi — csak „Algériában, Tanganyikában és Dél-Afrikában létezik saját országos orvostörténelem." Anyagát időrendi és földrajzi sorrendben tárgyalja. Történelemelőtti kor (7 — 8. old.), egyiptomi (9 — 17), pún, görög-római (18 — 36), arab (37 — 64) orvostudomány a címe az első rész fejezeteinek. A 65. oldaltól a 91. oldalig terjed a népi orvoslás („Ethnomedizin") ismertetése ugyancsak történeti és földrajzi sorrendben (utóbbi általában északról délre halad a kontinensen), majd az utolsó rész az európai orvostudománynak a XV. század óta napjainkig kifejtett afrikai tevékenységével foglalkozik (91 — 131). A kiegészítő részben időrendi táblákat (132 — 137), valamint a fent felsorolt fejezetek szerint csoportosított bibliográfiát (139 — 200) találunk. Utóbbi keretében az európai orvostudomány afrikai tevékenységéről szóló fejezettel kapcsolatos szakirodalom 4 csoportban szerepel: a) A kolonializmus ideje, b) A trópusi orvostudomány 1918-ig. c) A két világháború közti időszak (1918 — 1945). d) Az 1945. óta eltelt idő.