Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)
Könyvismertetés - Raymond B. Fosdick: Die Geschichte der Rockefeller-Stiftung (Szodoray Lajos)
hannesburg-i és Leyden-i egyetemen asztrofizikai berendezéseket állítottak fel. A Palomar-hegyen 6 millió dollárért óriási teleszkópot állított fel 1948-ban. Az alapítvány már keletkezése óta nagy figyelmet fordított a mezőgazdasági problémákra, különösen a déli államokban igyekezett különböző kártevők által lecsökkentett mezőgazdasági termelésen javítani. 100 000 mintafarmon gyűjtötték össze a tapasztalatokat és igyekeztek kikísérletezni a legjobb eljárásokat. Különösen AI. R. Mann végzett jelentős munkát ezen a területen. Ezzel kapcsolatban különös gondot fordítottak Kína mezőgazdaságának fejlesztésére. Később dr. J. G. Harrar foglalkozott mezőgazdasági kérdésekkel, előbb a latin-amerikai területeken, később az alapítvány által támogatott Oficina szervezetben. Ennek az intézménynek eredményes működése okozta a mexikói mezőgazdaság nagyfokú fejlődését. A természettudományok mellett természetszerűen az érdeklődés az emberek közötti viszonyt kutató szociológia felé fordult. Már 1923-ban a Laura Spelman i?oc/ce/e//er-emlékalapítvány elhatározta, hogy elsősorban szociológiai kutatásokat fog támogatni. Ennek az alapítványnak a vezetése alatt Beardsley Rumi ajánlatára, aki psychologiával foglalkozott, a Laura Spelman-alapítvány néhány egyetemen a szociológiai problémák kutatását kezdeményezte és támogatta. Ezen felül az egyes tudományágak szociológiai irányú kérdéseit vizsgáltatta. Megalakították a Social Science Research Council-t. Ezzel túlmenően közgazdasági kérdéseket kutatókat, valamint a nemzetközi kapcsolatokat előmozdító intézményeket támogatták. így került a Bureau of Economic Research felállítására i? sor. Ebből következett az is, hogy demographiai kérdésekkel kellett foglalkozni az alapítványnak. A demographiai vizsgálatok új módszerek kidolgozásához vezettek, így a régi Malthus-féle jóslatok helyett a Thompson- és Whelpton-féle analytikus metódus került előtérbe. A könyv utolsó előtti fejezeteiben a szellemtudományok fejlesztésével foglalkozik, bizonyítva azt, hogy az alapítvány ezeket a kérdéseket sem hanyagolta el; különös gondot fordítottak a tehetségek kifejlesztésére. Végül a szerző azt igyekszik bizonyítani, hogy az alapítvány támogatását igyekezett az egész Földre kiterjeszteni és ha ez nem mindenütt sikerült egyforma mértékben, az nem elsősorban az alapítvány vezetőin múlott. A II. világháború után is folytatta tevékenységét és többek között gondoskodott arról, hogy a háború által elmaradott tudományos könyvtárak, háború után az amerikai folyóiratok elmaradt évfolyamaival elláttassanak. Szodoray Lajos