Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

tervek születtek az elvesztett látogatók visszaszerzése érdekében. Foglalkozni kezdtek szórakozóhelyek létesítésének gondolatával. Hiába írtak azonban bármilyen szigeti újdonságról, a lezajlott csapás óta a látogatás egyáltalán nem számított vonzónak. Felvetették azt a gondolatot is, hogy megfelelő közművesítéssel a szigeten létesítsenek nyaralótelepet. A szigeti forgalom visszaesését még számos beszámoló ismertette. A beszámolók, az előzőek mintájára azonban már nem sok eredménnyel sorolták elő az épületeket vagy a növényzetet. A közönségre semmi sem hatott az előző színes leírások csábító varázsával. Mindez lehetségessé tette azt az elképzelést, hogy a kolozsvári ismert botanikuskertnek a szigetre való helyezését indítványozzák. Az indítványozó egyáltalán nem volt jelentéktelen személyiség és a kérést a legilletékesebb hely elé terjesztették. Richter Aladár [2(>] ebben az ügyben egyenesen Wekerle Sándor akkori miniszterelnökhöz folyamodott. Botanikus kertjének a Margitszigetre való telepítését tudományos argumentációval támasztotta alá. Ezek közé tartozott a hőforrások vizének nagyszerű felhasználására való hivatkozás. Világos azonban, hogy e gondolat megszületéséhez nagymértékben járulhatott hozzá a sziget iránti megcsappant érdeklődés nyomán előállott új helyzet. -5, A Fővárosi Pénzalap megvásárolja József főhercegtől a szigetet József főherceg hivatalosan 1894-ben ajánlotta fel megvételre a Margitszigetet a fővárosnak. Azt a vételárat, amelyért még akkor hajlandó lett volna átengedni, negyedfél millió forintban szabta meg. Az ügy lelkesebb hívei, vagy akik valamilyen szempontból érdekelve voltak, már a sziget megvételéről cikkeztek, jóllehet az végülis csak 1908-ban következett be. A reálisabb állásfoglalók, mint például Benedek Elek, természetesen az adott lehetőségeket latolgatták. Abban azonban ő is a nagy többséggel értett egyet, hogy a szigetet feltétlenül meg kell venni. Az ő humanista argumentációja az volt, hogy a sziget a jövőben ne csak a jobb módúaknak, de mindenkinek kirándulóhelyévé váljék. Többen a 3 500 000 forintos vételárat is kommentálták. Mindenesetre a főváros tárgyalásokat kezdett a főherceggel, illetve helye-