Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 43. (Budapest, 1967)

Tanulmányok — Közlemények - Gyalai Mihály: Adatok a Margitsziget gyógyfürdő-történetéhez

3. Táncsics a sziget gyógyászati kihasználását szorgalmazza Táncsics Mihály ebben az évben, a küszöbön álló egyesítendő Budapest naggyá tételével kapcsolatosan számos gondolatot és tervet vetett fel. Mindenek előtt már ő is gondolt a születendő nagyváros levegőjének tisztaságára, aminek elősegítésére különösen a fásítást ajánlotta. A folyampartok szabályozása mellett az elsők között gondolt egy korszerű kikötő létesítésére és csatorna megépítésére. Ugyanakkor a belváros rendezésével egyenértékű fontosságúnak tartotta a pincelakások megszüntetését. Majd a fürdőket tárgyalva a Margitszigetről a következőket mondotta: „A Császár fürdőt a szomszéd Lukács fürdővel az államnak kellene átvennie, a Margitszigetet (a kisebb szigettel összeragasztva) a fürdő részéül kellene határozni. Pestet Budával itt olymódon kellene összekötni, hogy a híd a Margitsziget csúcsát érintené, hová e hídról le lehetne lépni. — Most már magától értetik, a minek következnie kell, tudniillik a két fürdőhelyiségen egy új épületet kellene emelni, millyet magyar ember esze és keze képes". Megdöbbentő Táncsics éleslátása, aki már akkor elmarasztalja a pesti magisztrátust könnyelmű költekezéseiért és pazarlásaiért. A XIX. században a szigetet már Palatinusszigetnek és Nádorszigetnek is kezdik nevezni. A század végére azonban ez az elnevezés egyre jobban elkopik. Az 1866. évi eredménnyel járt hévízfúrások nyomán komolyan felvetődnek a fürdő- és szállóépítési tervek. 1867-ben határozzák el, hogy a fürdőt Ybl Miklós tervei szerint építik meg. Az ezzel kapcsolatos terveket véglegesen eldöntötték azok a vegyi elemzések, amelyek a szigeten feltört vízzel kapcsolatosan az egyhangú vélemények alapján igen kedvezőek voltak. A sajtó is egyre többet foglalkozott a szigettel. A közelgő városegyesítés előtt úgy látszik fontosnak tartották azt is tisztázni, hogy egyáltalán hová tartozik jogilag. így azt bizonygatták, IV. Béláig visszanyúló történeti érvekkel, hogy a sziget mindvégig Buda része volt, amit mások viszont hasonló dokumentációs módszerekkel cáfoltak. E tekintetben különösen kiemelkedett Egyényi Imre és Országh Sándor nyílt hírlapi vitája. 1868-ben került sor a szigeti savanyúvíz-forrás kiépítésére. A divatba jött Margitsziget történetével kapcsolatos adatok közlése továbbra is téma maradt. Akad olyan is, aki V. István