Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

Ezt a gyógyító könyvet a tolnai Bezerédj-család gyűjtötte össze és írta le, e sorok írója a tolnai ág utolsó sarjától Bezerédj Totótól kapta és szerinte nagyatyjának anyja, tehát az ő dédnagyanyja írta a valóban nagyon szépen megszerkesztett könyvet kb. a XVII. század folyamán. E család feje volt az a kiváló férfiú: Bezerédj István, aki a pozsonyi diétán elsőnek szólalt fel a jobbágyok felszabadítása érdekében, és ezer hold birtokát a Tolna megyei Hidja községben felosztotta jobbágyai között. Felesége volt az a kitűnő asszony, Bezerédj Amália, aki Hidján napközi otthonos óvodát szervezett cselédjeinek, jobbágyainak és önköltségén fenntartotta azt déli étkeztetéssel együtt. Ez a nagyszerű asszony írta tüdőbajban elhalt kislánya emlékére „Flóri könyve" című kis képes, verses, kisgyermekeknek való tankönyvét, amelyet az ilynemű könyvek között hazánkban elsőnek tekinthetünk. A könyvet saját költségén ki is adta. A könyv második része előtt a következő cím áll: „Más Doktorok proskripciójábul szedegettetett összve és bötü szerint a nyavalyákrul és betegségekrül leíratott."- Itt 63 oldalon át emberi betegségeket tárgyal, a 64. oldalon a lovak betegségei következnek, a címekből néhányat kiemelek: Hálog. Dagadt torok. Ha megzabál az istállóban. Zabállása futtában. Zabállása ételben. Ha ló lábában in jár ki. Ha a ló igen hurutol. Ha igen kehes. Kelevényre. Ha a lába meghasad. Ha a lába járásban megdagad és megsántul. Ha varas. Sebtörés. Ha nem ehetik. Ha nem ganélhatik. Kehes a torkában. Fekély. Ha a szél megütötte a lovat. Vadhús. Hogy a patkolást megállja. Himpók Béka. Hogy a ló meghízzék. Hálog ellen. Szeme fájásárul. Szemkönyvezésrül. Szeme vörösségérül és dagadásárul." A következőkben néhány latin oldal következik a szarvasmarhák daganatairól, vízibetegsége ellen. Szem gennyesedéséről és végbélférgesedésről. Hidja és környékén szíves volt Bezerédj Totó 1920-ban kérésemre gyűjtést folytatni abban az irányban, hogy az öregebb parasztok közt talál-e hasonló apáról-fiúra szálló gyógyító módokat. Kiderült, hogy nemcsak Hidja községben, de a távolabbi falukban is, sőt Szekszárd környékén a 20-as években még éltek ezek az állati gyógyító módok. Gyűjteményünkben van a következő című kéziratos könyvecske: „Tapasztalásokbul és próbálásokbul összve szedegetett Házi Orvos,