Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

fulladásról, sülyről, hurutról, sülyről, mely folyik, aréna ellen (vesekő), aki az ételt nem bírja, amely asszonyi állat nehezen szül, amely asszonynak teje nincs, akinek csecse megkál, akiben kígyó vagy béka vagyon, akiben víziborjú vagyon, aki a vizeletét nem tarthatja, az ízről, akinek szája vagy nyelve megvesz, aki vért vizel­lik, akinek a haját a moly eszi, büdös száj ellen, bélpoklosság ellen, embernek, lónak vagy marhának sömörje ellen, ha az embert vagy állatot dühös eb megmarja, dögös időre való ital embernek, állatnak egyképpen, Sabina vagy Boldogasszonyságos fűnek hasznai, libanum fának haszna emberre, állatra, jávorfának, deákul Platanus, hasznai állatra emberre egyképp, Erika, magyarul téli zöld hasznai, gelegenye, deákul acutae bina hasznai, egres deákul uva spina hasznai, puspáng, deákul buxus haszna emberre, állatra, kecskerágó, deákul agnus castrus hasznai, rakottyafa hasznai, cserfa deákul quercus, pálmafa, tengeri barack, deákul armenica hasznai, körtvélyfa, deákul pirus, veresgyűrűfa, deákul virga sanguinea, berkenyefa, deákul sorbus, szilvafa, deákul prunus, kököny deákul sylvestris prunus, mandola deákul amigdalis hasznai, fügefa, deákul ficus, különöskép emberi­állati sebekre való hasznai, bagolyborsó deákul cicer." így folytatja számos ismert és ismeretlen növényen keresztül, végül is — ahogy már említettem — a K betűtől fogva áttér egy indexszerű felsorolásra, majd a 118. oldalon újra ebek és szarvas­marhák gyógyítását tárgyalja. Ennek egyes fejezetei: „harmadnapi hideglelés ellen igen jó orvosság. Belső hévségről. Belső nyavalyáról. Podagra ellen. Száraz hurut ellen. Kinek inai fájnak. Fulladásról. Negyednapi hideglelésről. Ki fullasztóan köhög. Ló vagy szarvas­marha ha kehes. Lovak inai, ha fájnak. Vérhasrul. Hasrágásrul. Ló szemének nyavalyáiról. Ló vagy tehén szemébe való vizestetűről. Köszvény ellen. Gyönge purgáció embernek, asszonynak, lónak. Viszketegségről, az amelly embernek asszonnak, lónak marhának egyaránt jó. Sárgaságos viszketegségrül. Kinek torkába nyelv csapja rohad. Meredekrül (derékfájás). Arenárul vagy hólyag és vesekő. Ember-állat, aki nem vizelhetik. Aki vért vizellik. Ember-állat, ki vizelletét nem tarthatja, hanem tsöpög. Aki nem alhatik. Kifakado­Zott sebről, állatnak, embernek egyaránt. Lónak vagy marhának, ha túrós a lába." Most egy sorozata következik a sebekre vonatkozó különböző orvosságoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom