Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Bencze József: Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyászathoz

dunántúli népi gyógyító szokásokból meríthette, erre mutat az is, hogy 100 évvel később a Szelestey kéziratos könyv 145. oldalán ugyancsak a „bulibáncsot" összezúzva ajánlja, ha a fehérnépnek „nagy folása vagyon". Különben Beythe gyógyfüvek később is idézték és kis változatokkal egyes részeit leírták: Bezerédy-család kéziratos könyve, Noszlopy kézirat, Dunántúli Kalendárium kéziratos feljegyzése 1747-ből (szerző gyűjteményében). A bulibáncs elnevezéssel kapcsolatosan annyit, hogy Vas megyében — főleg a Rába völgyi magyar községekben — ma is bulibáncsnak nevezik a katicabogarat. Pétsi Lukács: „Keresztény Szüzeknek tisztességes koszorúja, orvosságos füveskönyve", a XVI. században jelent meg, már kisebb jelentőségű, mégis Pozsonyban és a szlovák magyar Felvidéken több kéziratban megtaláltuk jótékony hatását. Ebben is a bulibáncsot leírja, mint össz etörve borban áztatva tehénnek, lónak, sőt juhoknak is adható kitűnő„,kehe" orvosság. A Szelestey-család kéziratos könyve normál könyv nagyságú, 112 oldalas, kézírással írt gyógyító könyv. Nagy része embergyógyításra való és ez a rész nagyon értékes, nem kevésbé a: „Marha Dögirül való orvosságh". Ebben a részben a dühös eb marásáról a következőt ajánlja: „Hogy ha valamely Ebet az Dühös Eb megh mar, végy Komlós Sütnívalót, Ides tejbe kevervén add megh nékie enni. Fogh bizonyosan használni. Vagy. Reszeli az rézmozsárrul rezet és hintsd ezt a port kenyérre, add megh az olyan megmart ebnek enni, igen használ." Ezután még számos dühös ebnek való gyógymódot ajánl, közülük érdekes a következő: „Az Lapis Infernálisnak olly nagy Ereje vagyon, hogy ha mezételen kézzel nyúlna az Ember hozzá, föl enné a kézit, hanem itatópapirossal köll hozzá nyúlni, jó véle a harapott eb sebet ki etetni, csak hozzája köll értetni kirágja. Probatum est." „Az melly marha megh nyüvesül. Vegyed az sárga gyopárt, melly apró hosszúkás fü, sárga virági vagyon néki, kösd az marha nyakára, mint ki hal belőle az nyüv." „Marha az ki nem vizelhetik. Petersyrom Gyökeret főzd megh friss vízben, mézezd megh, add innya fogh használni. Probatum est." 5 Orvostörténeti Könyvtár Közi. 65