Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 42. (Budapest, 1967)

Sournia, J. C.: Pierre Franco és a reneszánszkori francia sebészet

tetésének a hírét, akit az ugyancsak protestáns Kálvin elevenen elé­gettetett, aztán a szentbertalan-éj hírét, amikor Franciaország királya lemészároltatta hugenotta alattvalóit, olyan korban, amikor az emberek egymást marcangolták Németalföldön csak úgy, mint a muzulmánok és keresztények közti határvonal mentén, Franco azt hirdette, hogy a sebészek arra vannak, hogy az embert megóvják, hogy megkíméljék a fájdalomtól, életben és egészségben tartsák, mindezt tudásuk, bölcseségük és lelkiismeretük latbavetésével. A mindig szerény Franco értett hozzá, hogy megmutassa a fela­datait és nagyságát ennek a szakmának, amelynek nem volt szabály­zata, nem élvezett semmi dicsőséget, semmi megtiszteltetést, s ezért legkiválóbb mestereink egyikének kell őt tekintenünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom